Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
szérűskertek és pincék is voltak. 81. Zsidó léniájja: Zsidó lénia Űt. Ezen jöttek a rongygyűjtő zsidók Fazekasboda felől. Más a. sz. néhai földtulajdonosáról, nevezték el. 82. [K2: Vörös Mártony Réttye; r] 83. Karasica: Csatorna [Gyl ;Karasp, Crasow, Karasou Karasouaga K2: Kárásicza K12: Csatorna P: Karasitza MoFnT2 : Karasica; Vf] Vf, medrét nemrég szabályozták. (A név eredetét lásd Féked 119.-nél!) 84. Csárdai-kut. Forráskút volt a csárda mellett. 85. Csárdánál: Csarda-dülő: Rétszél [K8, 12: Csárdánál; sz] Ds, S, sz, r, 1. Régi csárda állt a dűlő mellett. 86. Rétszéli fődek [K12: Rétszéli földek; sz, r] S, sz forgalmas út mentén. Az út kétoldali szegélye régebben cséplőhely volt. Ide tartozik: 85, 100, 101, 106. 87. Homok-bánnya. B, a tsz tulajdona. 88. Náci bácsi gunyhójja Kis kunyhó volt 1920 körül. Itt lakott Enyeszti Náci kolduló munkás, csúf néven: Miska kakas. Egyedüli állatáról nevezték el. 89, Kűbányák. B; 5—6 bánya az egyes gazdák földjén. Művelésük megszűnt. 90. Diás alatt: Diós alatt [K8: Diós alatt; sz K12: Diásalatt; sző Diás alatt; sz, sző] Ds, sz. 91. Diás, -ba: Diós, -ba: Szabadszöllő [K2: Dios; sz K8: Diós, Dios; sz K12: Diós, Diás; sz, sző] Ds, sz. Régen itt diófák álltak. 92. Ludas, -ba: Ludas, -ba: Ludasi-rét [K8: Ludas; r K12: Ludos, Ludas; sz, r] S, r, 1. Ma is libalegelő. 93. Major hid Híd a Karasicán a. tsz-rnajor felé vezető úton. 1976-ban épült vasbetonból. 94. Téesz-major ; Major, -ba Maj. A tsz létesítette. 95. Vörös Marci-düllö [P: vörös Marti dülő; sz NB: Vörösmárton] S, sz. Egy szegény parasztember egyetlen földje volt. A név gúnyolódó hangulatú. 96. Bóra sürüjje Ds, Do, e. A Póra család tulajdona volt. 97. Kelő, -be Űt, a gáton és a Karasicán vezet át a Kenéz-völgy felé. 98. Kelői Karasica-hid Híd a Karasica patakon a Kelőnél. 99. Göböl-köröszt Ke.. Göbl György és családja állíttatta 1904-ben. Közelében avar sírokat tártak fel 1927 körül. 100. Tüskés-kut F. — A. sz. régen bővizű forráskút volt itt „kökönybokrok" (tüskék) közt. Vize a Karasicába ömlött. Ma kb. 70 métert folyva víznyelőn eltűnik. 101. Tüskés, -be: Tüskés, -be: Tüskés-kut [KB: Tüskés Kút, TűskésKut; 1, Tüskés; sz K9: Tüskés kut; 1 K12: Tüskés; sz, 1 NB: Tüskés kut] Ds, e, 1, sz. A hasonló nevű forrásról. 102. Somberök: Ósó-szöllő [K2: Som Berek Vinetum; sző K8: Somberek vagy Alsó Szőlő, Somberek vagy Also Szőlő, Alsó szőlő vagy Somberek; sző K9: Somberek; sző K12: Alsószöllő, Alsó szőlő; sző P: Aísd szöZlő; sző] Ds, sző, sz. Egy része vízjárta berek. Egyedül itt nőnek somfabokrok. 103, Tilos ut Útszakasz. A Hídágai úttól a marázai határig nem volt hivatalosan kijelölt út; a marázaiak így a tilosban (több gazda földjén) kényszerültek szekerezni, ha ki akartak jutni az országútra. 104. Kis szurdok: Misés ut Út; erre jártak az alszögiek (24. sz. név) Erzsébetre misére. 105. Fodbalpája S, 1. Sportpálya volt. 106. Kenéz-vőgy [K2: Kenéz Völgye; sz K8: Kenéz Völgy; sz,.l Kenéz völgy; 1 Kenézvölgy; 1, sz K9: Kenéz völgy; 1, r, sz K12: ~; sz, r] Vö, sz, e» 1, Az alapjául szolgáló szn. valószínűleg a szláv eredetű m. kenéz tisztségnévböl ("községi elöljáró, bíró') való. (FNESZ. 328.) 107. Kenéz-ódal [KB: Kenész oldal; 1 MoFnT2: Kenéz-oldal] Ds, Do, e, 1; korábban szőlő. 108. Főső-Tölös; Tölös, -be: Tölösi-düllő [KB: Tőllős; 1 Tölös; sz, 1 K9: Tölös; 1, sz K12: i Tőlös, Tőlős, Tölös; sz P: TőZős széle; 1] Ds, sz. B. J. szerint az elpusztult Tol falu nevét őrzi. [Gyl:396: Thul BJ: Tol] 109. Kecske-hát Ds, sz, k. Gyenis István nevezte el kb. 60 éve a pincéje felé vezető emelkedőt. 110. Kerék-gyöpi-kut Gémeskút 1921-ből a hasonló nevű legelőn. 111. Kerék-gyöp [P: Kerék völgyidüllő; sz] S, r, 1. Községi legelő volt, kúttal. — A. sz. négyzet alakú terület. 112. [K12: Felső Külső Kenderföld; sz] 113. Ósó-Hidága: Hidága [K2; Also Hidága; sz K8: AZsó Hidága; sz AZsó Hídága; sz K12: Alsó hidága, Alsóhidága; SZ'P: AZsó hidága; sz NB: aZsó Hidága] Ds, sz. A Felső-Hídágától D-re esik.
