Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

114. Kékösi erdő: Kéközsdi erdő [K2: Kékesi Erdő; e K8: Kékesdi Erdő; e Kékesdi erdő; sz K9: Kékes Erdő; 1 K12: Kékesdi erdő; 1, sző] Ds, sz, sző, gy. 115. Fenerös, -be: Feneres, -be [K2: Canabetum 'kenderföld'] Ds, sz, kertföld. 116. Két-gát köze: Nagy-mérés [K2: Két Gát Köze; r K8: Két Gát Köze, Két Gát Köze, Két gát köze; r K9: Két gátkőz, Két gátköz; r, sz K12: Két gát köze, Nagymerős, Nagymérős; r P: Nagy mérés; r] S, r, Mo, sz. Az 1800-as évek végén a rétek felosztásakor ebből többet adtak, mert silányabb minőségű. Ide tartozik: 117. 117. Rétszél [MoFnT2: Rétszél] S, sz. 118. Kenéz-tető : Kenéz-tetöidüllő [K8: Kenéz tető; sz, 1 Kenéztető; sz K12: Kenéz tető, Kenéz-tető; sz]'Dt, Ds, sz. 119. Ósó-Tölös: Tölös, -be: Alsó-Tölös S, sz, korábban erdő. Fölső-TölöstŐl (108. sz. név) D-re fekszik. 120. Pücskös, -be: Pücskösi-düllő Ds, sz. Korábban legelő, s itt sok volt a pücsök: 'tücsök'. 121. örzséböti ut: Küjesut Űt Erzséés Szellő felé. 122. Nyírfáknál Ds, e, nyírfás hely. 123. Gyalogút: Marázai ut Űt, Marázára vezet. 124. Jaj-tanya: Hegedűs Marci gödre Do, Gs, sz. A szegény sorsú H. Márton az 1900-as évek táján a németországi masseni szénbányákban dolgozott, s a verejtékes pénzen vásárolta meg a falutól távol eső domboldalt és gödröt; elnevezte Jaj-tanyának. 125. Régi-kőhid A múlt században itt kőhíd vezetett át a Gáton a Rác-völgy felé. Ma már csak a vízben lévő nagy kövek emlékeztetnek rá. 126. Karikásék szilvássik S, Ds, gy. Tulajdonosa nevéről. Nevezetessége egy ingoványos kátyú, melyet az idők folyamán annyi kővel töltöttek fel, hogy abból akár egy templomot is felépíthettek volna. 127. Bakó-sürü Ds, sz. Korábban bokros legelő volt. Egykori tulajdonosáról. 128. Csapás Csa. A pásztorok terelőútja volt. 129. Siki ut; Marázi ut [K2: Via Marasiensis 'marázai út'] Űt, a Sík-dűlő és Maráza község felé. 130. Föső-Sik S, sz. 131. Rác-vcgy szájjá Vö, Ds, k, e; a Rác-völgy bejárata a Két-gát köze felől. 132. Rácvögyifojó Vf. A Rác-völgyi-forrás vizét vezeti a Karasicába. 133. Mocsilák, -ba S, e. Kenderáztató helyek voltak. 134. Rác-vőgyi-forrás F a hasonló nevű völgyben. Ez látta el vízzel a Mocsilákat. 135. Ádán-gödör: Ádám-gödör [K2: Via Szent Ersebetinum ducens 'Szent Erzsébetre vezető út'] G, Vö. Régen Maráza-Erzsébet útja ezen haladt át. 136. Mikola gátja S, sz. Egykor Mikola Rézi tulajdona. A területen áthaladt a malomgát, s föltehetően malom is állhatott itt. Ide tartozik: 137. 137. Vájoggödrök Gs, mlen. Korábban itt készítették a vályogot. Kóbor cigányok kedvelt szálláshelye volt. 138. Mikola-rét S, r. Volt tulajdonosáról. 139. Kendörös-ódal: Kendörfőd [K2: Canabetum 'kenderföld' K8: Kender föld; sz Külső kenderföld, Külső kenderes; sz K12: Alsó Külső Kenderföld; sz] S, Ds, k, sz; Itt többfelé volt kenderföld. D-i végében sok régi korsótöredéket találtak. 140. Malom-telek [K8: Malomíelek] Ds, S, sz, r. A közeli vízimalomhoz tartozott. 141. Ósó-malom: Urasági-malom: Tót Szuna-malom: Ostyánszki-malom: Krërfiszberger-malom [K2: Malom n. n. K8: Alsó m., Váság m. K12: Uraság malom, Urasági malom Tur.: Vasát? m. MoFnT2: Kremsberger-malom; Lh] Ma, Lh, fekvéséről és tulajdonosai, bérlői nevéről. Egykor a pécsváradi uradalomé volt, 1911-től a Kremsberger családé. 142. Malom-árok Vf. 143. Rác-vőgy [K2: Rácz Völgy; e K8: Rácz Völgy, Rác völgy, Ráczvölgy; 1 K9: Rácz, Rácz völgy; I, r K12: Rácz völgy; 1, sz P: Rátzföld; 1] Vö, Ds, sz, e, 1. — P. sz. „valamikor a móhda szerint menekvő ráczok tanyája vala". — Nh.: Itt régen falu állt, gazdag rácok lakták. A völgy 7. dombján egy kád arany vagy bor van elásva. Régóta keresik, de nem akadnak rá, mert nem tudják melyik a 7. domb. — A völgyben vesszővel fonott, égett falmaradványokat is találtak. 144. Kis-ódól; Kis-Ödüli-düllő [K8: Kis oldal; sz K12: ~; sz, 1] Ds, sz, 1. 145. Sik, -ba: Sikidüllő [K2: Sik; sz KS: Sík, Sik; sz K9: Sík; sz K12: Sik, Sik; sz MoFnT2: Sík]