Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
Az adatközlők nem ismerték: 27. K3: Pratum Dominale — 29. K3: Ager Dominalis — 33. Kl : Via Pellérdiensium ad molas Keszőienses — 34. Kl : Mola inferior Keszöiensis Georgii Csapó — 42. K9: Gyök — 46. Kl : Mola superior Keszöiensis — 47. K3: Hid Főllőtt — 54. K3: Canabeta — 75. K3: Pellérdi ut fölöt — 78. KlO/a: falura düllő — 116. K5: Keszüi tanitó föld — 117. K5: Második vető — 118. K3, 5: Második vető — 119. K5: Első vető — 120. K5: Majortól éjszakra — 122. K5: Téglavető — 123. K5: Téglavető völgy. Nem tudtuk lokalizálni: Hajdúkert, Hajdúlak, Korcsmaház, Malomtelek, Szürüskert, Vinczellérlak. (E nevek a TI szerint a belterületre vonatkoztak 1866ban.) Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1800k.: PiT. 3/c; FT. 46. I— III. — K3 = 1796: PiT. 22. (Liber Fundualis); É. n. [1796?]: PiT. 3. (Térképmelléklet) — K4 = 1853: GT. 169. — K5 = 1866: PiT. 3/b. — K8/a =* 1857: EiÜ 357. — K8'b = 1866: BiŰ 358. — K9 = 1856: BmK 139. — KlO/a 'mi 1857: BiK 104/1. — KlO/b = 1881: BiK 105/1. — Tl = 1866: Telekkönyv (Bm. L.) — T2 = 1881: Telekkönyv (Bm. L.) — K16 = 1883: KT. 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Kozák Irén főisk. hallgató és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Bárány István 67, Kelemen Sándor 71, Kosztolányi József 82, Lőrincz Jánosné Horváth Anna 76, Övári Gyuláné Vörös Irén 70 é. 154. PÉCSUD V ARD Pécsudvard, -on, -ru, (-rol), -ra, -i: n. Udvard, in, fon, auf Udvárd, Udvárdar: szh. Udvar, u Udváru, iz Udvárá, u Udvar, Udvárác, Udvárkinjá 'udvardi' [BC1 : Wd Vard BC2—6, 8, SchQl, 2, 4, 6—8: Udvard BC7, SchQ3, 5, 9: Udvard Hnt, Bt, MoFnT2: Pécsudvard] — T: 844 ha/1462 kh — L: 713. A török hódoltság végére népessége kicserélődött, katolikus délszlávok (horvátok) telepedtek itt le. A múlt század elején horvát lakosai mellé magyarok és németek is költöztek, de a falu népességének mintegy 80%-át horvátok alkották. 1930-ban 57 magyar, 69 német, 533 horvát (sokác) és 2 egyéb anyanyelvű élt a faluban. 1970-ben belterületével együtt 155 magyar, 88 német és 465 horvát lakosa volt. Külterületén ekkor 36 fő élt. — A. sz. a község neve Udvard volt, s hogy a Mohács melletti Udvarlói megkülönböztethető legyen, valamint Pécs közelsége miatt a Pécs- előtagot hozzáillesztették. — A falu magyar és német lakossága a szh. neveket ismeri, és a horvátokhoz hasonlóan ejti. Pécsudvard [1290—1301: Vdwarch: Györffy 1:397]. Az Udvard hn. az udvar fn.-nek -d képzős származéka. Azzal lehet kapcsolatban, hogy 1181-ben tekintélyes udvarház állt a birtokon. A pécsi járásra utaló Pécs- előtag megkülönböztető szerepű. (FNESZ. 505.) 1. Táncsics utca [Táncsics Mihály u] U, Fr. 2. Fölső utca: n. Háuptkásza 'Hauptgasse': szh. Górnyi kráj 'Gornji kraj' [Széchenyi u] U, Fr. A Felszabadulás utcához viszonyítva magasabban fekszik. 3. Forrás: szh. Vrëlo 'Vrelo' F. Vf. A forrásból áradó víz a vasút két oldala mentén folyt a falu felé. Az 1970-es évek elején csatornázási munkálatok eredményeképpen csak az egyik ág maradt meg a felszín alatt csatorna formájában. A másikat megszüntették, de az árok megmaradt. 4. Patak: n. Króva 'Graben': szh. Vodá 'Voda' [K9: Víz; r, sz MoFnT2: Udvardi-p.] Vf. 5. Köz: szh. Szupróstye 'Suprosce, Prolaz' A szh. név kapcsolatba hozható a szh. népnyelvi sa (su) prosce 'élő sövény' kifejezéssel. 6. Felszabadulás utca: n. Nikszprótkásza 'Nichtsbrotgasse': szh. Svápszki kráj [Felszabadulás u] U, Fr. A német név azzal hozható kapcsolatba, hogy a falunak ezt a részét szegényebbek lakták. 7. Pásnik stadion: Fudbal-pája: szh. Pásnik Pasnjak' Labdarúgópálya. 8. Lénia: n. Leníá 'Linie': szh. Lénijá 'Lénija' Űt.
