Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

bad-főd: Szabad-fődi-mező Men, S, sz, r. 108. Pajtás-kert [P: Pajtás kerti Mező] Ds, sz. Régen itt uradalmi pajták álltak. 109. Alsó-pajtás-kert [P: Alsó pajtás kert, Alsó pajtás kert IL, Pajtás kert mellett) Do, sz 110. [K8/a, K8/d, KIO, P: Jakabrét; r K9: Jakup rét; r, sz] 111. Pásztor-kut Gémeskút volt. Itt itattak a pásztorok. 112. T'érka-jöd Os, sz. A Tóth nevú hebehurgya családnak volt egy Terka nevű leánya. Az övék volt ez a föld. 113. Téesz-major : Karáci-kert [K8/d: Karáczikert KIO: Karáczadkert P: Karáczodkert] Ds, sz. Nh.: Erdős részén betyártanya volt, ahol Patkó Bandi is járt. — A. sz. a régi betyárvilágban a bakócai határban nem volt szabad se látni, se hallani — ezt ajánlották a betyárok. 114. Bisztricei ut: Pusztafalui ut [K8/a: Bisztriczei ut; Űt] Űt Kisbeszterce falu felé. 115. Lapca, '-ra [K8/a, K8/, K8/c, K8/d, K9, KIO, K12, P: Lapcza; sz KIO: Lapczai szántó; sz] Do, sz. Korábban itt sző is volt. A Majláth-birtokhoz tartozott. 116. Szöllőhögy [Hnt: Szőlőhegy; Lh] Lh; szőlővel beültetett hely. 117. Bërtalan-kutirét Vö, r. 118. Karáci-ódál: Karáci-szöllő [K8/c, K12: Karáczi oldal; sz, sző P: Karászi Szőlő; sző] Do, sz, sző, bokros. 119. Hip-gödör Gs, hely, sz. A Hipp családnak volt itt tanyája. 120. Hip-tanya É, Ta volt. Hipp nevű tulajdonosáról. 121. Hip-kut: Bértalan-kut Kút. 122. Kertös-szöllő [K8/a: Kertes szöllő; sz K8/d: Kettős szöllő P: fíázasz szőZő] Do, sz. Korábban sző volt. 123. Gáj-kut Ds, sz. Kút van a dűlőben. 124. Kanális: Szágyi-árok [K6: Almási Viz MoFnT2: Szágyi-patak; Vf] Vf. A K6 szerint „Almási Viz annak a folyónak a neve, amely kezdődik és beszakad Kövesd Pusztánál, amely Melczer Nemzetes Urasságh tulajdona". 125. Kovács-domb [MoFnT2 : ~] D, e, sz, 1. 126. Köszörű, -be [K6: Tölös Erdő, Fölös (?) Erdő P: ~ MoFnT2: Köszörű] Ds, e, sz, 1. A K6 szerint a hely „Kövesdi Pusztától északra erdőrész, amely Melczer urasságh tulajdona". 127. Malom-árok [K6: Szágyi Viz; Vf] Vf. Egykor malmokat hajtott. A K6 szerint „Azon folyó neve, amelyik valóságos határ Kövesd Pusztának kezdetinél". 128. Gyikos-erdö: Laskó-ódal [K8/b, K8/c: Laskó oldal; sz, irtás] Do, e. 129. Laskó-högy [K8/a, K8/b, K8/c, K8/d, K12: Laskóhegy; sz] H, e, sz. 130. [K8/a, K8/b, K8/c, K8/d: Szélkapu; sz, 1, e] A K8/d szerint itt volt az erdő széle. Az erdő bejáratánál kapu lehetett. 131. Lapca-tető [K12, P: Lapcza] Fs, Dt, sz, sző. A Lapca része. Lásd még a 115. sz. nevet! 132. Lapcai-szöllő [K10: Lapczai szőlő, Lapczai szőlők; sző P: Lapczai szőlő] Ds, sző. Régóta jó szőlőtermő terület. 133. FaZu ajja [K8/b, K12: FaZu aZatí; r] S, Mf, r. 134. Gálicka, '-ra: Gájicka, '-ra [K10, P: Gajiczka K12: Gaiczka; sz] Ds, sz, e, fenyves. Nh. : Nagy hideg lesz, ha a Gájickán úgy fúj a szél, hogy „sipúnak a fenyők". 135. Gálicka-szöllő : Gájickai-szöllő [K12: Gaiczka szőlő; sző] Do, sző. 136. Lóka, '-ba, '-ra Ds, e. Nagyobbik fele Kisbesztercéhez tartozik. 137. Lókai-tető: Lóka-tető Dt, e. 138. Lókai ut Üt. Lóka felé vezet. 139. [K3: Büdös Kut; r K6: Almási Büdös Kut, Büdös Kut] Büdös vizű kút lehetett. A K6 szerint „Almási Pusztának rétjiben áll, régtül fogva annak neveztetik". 140. Hideg-kut: Szent István-kut Ds, e, sz, valamint kút (forrás) neve. Hideg vizéről. 141. Hideg-vőgy Vö, e. 142. Hideg-ódal [MoFnT2 : Hideg-oldal] Do, sz, e. É-ra néző, hideg domboldal. 143. Szágyi ut Űt. Szágy falu felé vezet. 144. [K9, P: Lencseföld; 1, r, sz] 145. Borgyus-rét [K9: Borjaskert ; sz P: Borjuskert K16: Borjusréd] Os, S, r. Korábban borjúnevelő hely volt. Nemrég még cigányok laktak a közelében. 146. Kövesdi-rét S, Vö, r. 147. [K10: Sikei erdő P: Sikei erdő, Siki erdő] 148. [K12, P: Bánya SchQ8: Kőtörő, Kőtör (!) K12, MoFn T2: Kőtörő; sz] Kőbánya volt. 1955-től a hely nagyobbik része Tormáshoz tartozik. — 149. Kűtörőpuszta [K12: Kötörö; Lh] Lh volt. 1955 óta a terület nagyobbik felét Tormáshoz csatolták. — Kőtörőpusztán a múlt század közepén német bérlők telepedtek meg. Századunkban a kis lélekszámú település lakói elmagyarosodtak. A 2. vi-