Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

lágháború után elnéptelenedett. 150. Kűtürő-erdő [K12: Kőtörő erdő; e] Ds, e. A közelében régen kőbánya és kőtörő működött. 151. [K8/a, K8/d: Zausai oldal; sz] 152. Vörös-kör öszt Ke. Fából ácsolták. Korábban vörösre festették. Keresztjáró napokon ide processziókat vezettek. 153. Kövesdi ut [K8/a, K8/d: ~ ; út KIO: Weg von Kövesd; út] Űt Kövesdpuszta felé. 154. Kocsma horó Hor. Kocsma volt mellette. 155. Kóra-rcöröszí Ke. A Káni út mellett áll. 156. Dócasi-árok: Csőrge: Csórogói-árok Vf. A Csorogó nevű dűlőben ered, és a Dócas-on folyik át. 157. [KIO, P: Lapis L] 158. Garádoc, -ba [K9, KIO: Garadocz; 1, sz P: Garádotz] Ds, Os, sz, e. Lásd még Kisbeszterce 91. sz. nevét! 159. [K6: Hosszúhegy, Hosszú Hegy Tető] „Almás pusztától északra emelkedő domb neve." 160. [K9, P: Tabi kut; sz] 161. Tabi-rét Vö, S, r. 162. Alsókövesd: Alsópuszta: Kövesd, -re [BC3, 8, SchQl—9: Kövesd KIO: Puszta kövesd K12: Alsópuszta K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Alsókövesd] Lh, Maj. A középkorban Kövesd néven falu állott itt, mely a török hódoltság elején már három részre oszlott: Alsó-, Felső- és Egyházaskövesdre (Káldy—Nagy: 38. o.). A török hódoltság alatt e falvak pusztává lettek. Az 1780 körüli években rövid ideig üveghuta működött itt zömmel német ajkú üvegkészítőkkel. Ennek felszámolása után uradalmi majorság létesült, melynek lélekszáma a múlt század közepén már 100 fölé emelkedett. 1930-ban a két pusztán 105 magyar anyanyelvű lakott; 1970-ben Alsókövesdnek 12, Felsőkövesdnek 98 lakosa volt. 1945 előtt uradalmi birtok volt. — A. sz. téglagyár is működött itt. — Feltehetően Kövesd tájékára kell lokalizálni Pesty Pusztatemplom nevét (esetleg a 95. sz. névhez?). Valószínűbb, hogy Pesty adata a régi Egyházaskövesd elpusztult templomára utal. A Kövesd hn. a m. kő fn. származékából, a köves mn.-ből keletkezett -d képzővel. (FNESZ. 421.) 163. [K6: Virislói Völgy] „Kövesdi Puszta határában vagyon és megy egy gyalogh ut által." 164. [K10, P: Sikei oldal] 165. Gornyé, -ba [K8/a, K8/b, K8/c, K8/d: Górnye K12, P: ~] H, Ho, 1, sz. A szh. gor je 'hegység* szóval lehet kapcsolatban ez a név. 166. Szilasi-ódal : Szilosódal Ho, sz, 1, e, akácos. Régebben tölgyes és szilfás e volt. 167. Nagy-mező [K8/a, K8/c, K8/d, K10, K12, P: ~; sz] Ds, Men, sz. Nagyobb a többi dűlőnél. 168. Falukut: Községkut: Simon-kut Kút. A község létesítette. Mellette van a Simon család háza. 169. Pál réttye: Pá réttye Vö, S, r, sz. 170. Harsány-tető : Harsány, -ba Fs, Dt, e, sz, sző. — A. sz. nagyon régi név, de eredetéről nem tudnak. 171. Falukuti-dülő Ds, Os, sz. Mellette van a Falukut. 172. Csórogói ut: Káni ut [K8/a: Kani ut; út K10: Weg von káán; út] Űt Kán község felé. Tréfásan, ritkán Kányaut-nak mondják. Régen jó és fontos út volt az erdőn át Kán felé. 173. Dócas, -ba, -ra: Dócasi-rét: Dócás, -ba, -ra [K8/a, K8/c, KI2: Dóczas; sz, r K8,'d: Dóczás K10: Doczos P: Doczas] Vö, Os, r, sz, 1. 174. Dócasi-legyellő Ds, Os, 1. 175. Lapisé, -ra: Lapis, -ra: Lapus, -ra: Lapisé-legyellő [K8/a: Lapus K8/b, K8/c: Kis Lapisé K8/d: Lapise K10:, P: Lapis IL K12: Lapisé; e, 1] Vö, S, r, 1. Régen községi erdő volt a rét mellett. A rét sík, lapos helyen van. — A. sz. itt régen aranypénzeket találtak. 176. Gálosfai ut: Szágyi ut [K3: Via ad Szágy 'út Szágyra' K3: Via publica Kaposvárino Quinque Ecclesias 'Kaposvár—Pécs nyilvános út'; út] Űt a névben említett helységek felé. Régen igen fontos közlekedési út volt Somogy és Baranya megye között. 177. Szabástelep: Szabás, -ra [K6: Szabás Puszta K12: Szabástelep P: Szabási puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Szabás] Lh, amely jelenleg Csebény községhez tartozik, de korábban Bakóca része volt. A K6 szerint a „Szabási Puszta Almás pusztával határos a Pécsről Gálosra (ma: Gálosfa) menő országút mellett". 178. Almás, -ba, -ra: Almás-vőgy: Ömás, -ra [BC3: Almas K6: Almás Puszta, Almási Puszta K12: AZmás; e P: Almási völgy K16: Omas] Ds, e. Almás középkori falu (BHt 1973: 90. o.) a török hódoltság alatt el-