Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Zsancsa (?)]. Men, Os, sz. Korábban erdő, majd erdős legelő. Az erdőt 1900 körül irtották ki. Szamárlegelő lehetett. 23. Borod, -ra, -ba: Borod, -ra, -ba [K8/a, c: Borod; e K8/b; K9, P: Borod; e] S, sz. Korábban erdő volt. 24. Fekete-högy H, Ds, e, sz. 25. Csikós-part: Csikó-part [K8/a, b, c, K9: Csikó part; sző P: Csikó part] Ds, Men, sz, 1, r. Csikólegelő volt. 26. Nagy-irtás: Irtás, -ba [K8/a, b, c, K9, P: Nagy irtás; sz] Os, Men, sz. Korábban itt erdő volt. 27. Gurizdó, -ba: Andókkert [K8/a, b, c: Gurizdó; r, sz, sző K9: Gurisdo P: Gurisdo vagy Andok] Ds, Men, sz. A sz. igen régi név. Eredetét nem ismerik. Az Andok családnév. 28. Gitrizdó-ódaí; Kalocsa, '-ba [P: Gurizdó vagy Kalatsa] Do, sz, k. 29. Szöllök föli: Szöllök föle: Kis-högy [K8/a: Szöllök föli; sző K8/c: Szőlőkföli; sz, sző K9: Kis hegy; sző P: Kiss hegy] H, Ds, sz. 30. öreg-högy [K9, P: öreg hegy; sző] Ds, H, sz. sző. 31. Szöllöhögy [K8/a, c: Szöllő; sző] H, sző, sz, 1, mlen. 32. Sausa, '-ba: Sauska, '-ba Zausa, '-ba [K8/a, c: Sausa; e K9: Zsasa; sz, r P: Zsencsa, lső Zsencsa, 2ő Zsancsa (?)] S, Men, sz. Korábban erdő. Egyik részét Godisához csatolták. Az ottani németek ezt a helyet Sàuska néven említették. 33. Vőgy-főd Vö, sz. 34. [K8/a: Poloczá] 35. Köröszt-tábla Men, S, sz. Utak keresztezik itt egymást. 36. Kendörfőd: Dolac, -ba [K8/a, c: Kenderföld; sz K9: Kenderföld; sző, r P: Kender föld vagy Dolatz] Os, Men, sz. Kendertermő hely volt. 1920—30 között szántáskor tégladarabokat, edényeket, cserépdarabokat fordított ki itt az eke a földből. Vö.: a 42. sz. névvel! 37. Makár-högy [P: Csikopart vagy Makárhegy] H, sz, 1. 38. Szilágyi-köröszt : Srájberköröszt Ke. A Szilágyi (Schreiber) család állíttatta. 39. Vögy-fődi-forrás F. 40. Egyedfa-tető : Ëgyetfa, '-hó Dt, sz. Itt állhatott a középkorban Egyedfalva (Reuter: BarKözTel. 138.) Lásd még az 51. sz. név alatt! 41. Ikotin-tanya [Hnt, Bt: ~ MoFnT2: Ikotiny] Lh. Tulajdonosáról. 42. Puszta-pórag : Pusztai-pórag : Puszta, '-ba, '-ra [K8/a, b, c: Puszta; r P: Puszta] S, Men, sz. A. sz. jó szénát termő rét van mellette. Póragos rét 'sás nélküli, tiszta szénát termő rét'. Vö.: még a 43. sz. névvel! 43. Puszta, '-ra '-ba: Puszta-rét [K8/a, b, c: Puszta; r K9: Pusztarét; r P: Puszta] Do, S, Mf, sz, 1, r. Egyik részét 1968-ban erdősítették. A. sz. itt régen major volt. A falu határában valamikor itt kezdték az erdőirtást a Pusztá-hoz tartozó dombokon. Mivel a rét földjei vizesek, 1976-ban alagcsövezték. 44. Boródi ut: Jenéi ut: Jenői ut Ut. Borod és Baranyajenő felé. 45. Szabad-főd [K8/a, b, c: Szabadföld; sz] Do, sz. Szántás közben (1920—30 között) itt sok tégladarab és cserépedény került elő. 46. Falu mezeje [K9: ~; sz P: ~ vagy Puszta kert] S, Mf, sz, k. 47. [K8/a: Szöllök föli] 48. Banya-főd : Tanittó-főd Fs, Dt, sz. A tanító javadalmi földje volt. 49. Fujtó, -ba: Fujtókörte [P: Nagy erdő MoFnT2: Fojtókörte] Os, Vk, e, 1. Sok vadkörte termett itt. Disznókkal etették. Télen (aszalva) az emberek is fogyasztották, de nem szívesen, mert „kavicsos ez a körte, és fujtotta az embört, ha ette". 50. Zausaivőgy Vö, sz. 51 Sauska, '-ba Do, sz. 52. Egyedfai-högyhát: Ëgyetfa, 'hó [K8/a, c: Egyetfai hegyhát; sz P: Egyetfai hegyhát] Ht, Fs, sz, mlen. Korábban erdő volt. A régi Egyedfalva falu helye. Lásd még a 39. sz. név alatt! 53. Nagy-erdő [K8/a, b, c, K9, P: ~; e] Do, sz, e. 1970-ben fásították fenyővel. 54. Lazsina, '-ba: Antalék irtása: Misés uti-düllő [P: Antalék irtás, Káposzta föld] Os, Men, r, sz. Korábban erdő volt. 55. Lazsina ajja [K8/a, c: Lazsina alja; sz K9: Lázsina alja; sz P: Lazsina allya vagy Antalék irtás MoFnT2: Lazina álja] Men, S, r, sz. 56. Nagyrét [K8/a, c, K9, P: ~; r] S, Mf, r. Nagyobb kiterjedéséről. 57. Kovácsék körösztyik: Borzasék körösztyik Ke. A Kovács (Borzas ragadványnevű) család állíttatta 1931-ben. 58. Gyaróca, '-ba: Vernyák, -ba: Lucsis ajja [K8/a, c: Garócza; sz K8/b: Garocza; sz K9: Gyarocza; sz, r. P: Gyarotza vagy bejáró, Gyarotza vagy Vernyők, Gyarotza vagy Lucsis allya] Os, sz. A. sz. „régön lucsierdő fenyőerdő'