Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

vót fölötte". 59. Diós, -ba [K8/a, b, c, K9: Diós; sz, sző P: Dios] Do, sz. Korábban szőlő volt diófákkal. 60. Misés ut Űt. Ezen mentek a gyümölcsényiek misére Felsőmindszentre. 61. Vemyák, -ba: Vernyók, -ba Do, sz, 62. Tüskés, -be: Tüskés, -be: Akol, -ba, -hó [P: Lazsina allya vagy Tükös föld, Lazsina allya vagy Arzsai erdő] Do, sz. Korábban erdő volt. A sz. sok tüsök 'tüske' terem itt a gabonában. 63. Retke, '-be: Kis-rét [K8/a, b, c, P: Retke; r P: Kis rét] S, Mf, r. Kis terület. 64. Part, -ba: Parti-fődek Fs, Os, sz. Korábban legelő volt. 65. Cserétes, -be: Cserétes bejáró [K8/a, c: Tserétes; e, r K8/b, K9, P: Cserétes] S, Mf, sz, r. Régebben mocsár volt. A dűlő alatt kocsiút (bejáró út) vezetett a falu felé. 66. Bika-rét [P: ~] S, r. Itt termett az apaállatok szénája. 67. Kecske-hát [K8/c, P: Ketskehát, Kecske hát MoFnT2: ~] Men, 1, sz. Régen erdő volt, majd kecskelegelő. 68. Cigány-rét [P: ~ vagy Zsencsa, Zsancsa (?)] S, r. Cigányok laktak mellette. 69. Nagy-rét: Cserétes, -be [P: Nagy rét] Vö, Mf, r. Nagyobb kiterjedéséről. Régen mocsaras hely volt. BmT 87. — K8/a = 1855: BiÜ 224. — K8/b — 1859: BiÜ 225. — K8/c = 1863: BiŰ 226. — K9 = 1853—55: BmK 93. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Pál Júlia főisk. hallgató, dr. Pesti János főisk. docens"— Adatközlők: Gál Antal 82, Kovács János 51, Marko János 77, Markó Kovács János 55 é. 34. VARGA Varga, '-n, '-ru, '-ra, -i [BC1, 3, 6: Vargha BC2, 4, 5, 7, 8, SchQl—9: Varga KI, 8, 9, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 836 ha/1452 kh. — L: 352. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. Lakossága azóta is magyar; csak a múlt század második felétől kezdve élt itt néhány német anyanyelvű család. 1930-ban 422 magyar és 23 német anyanyelvű, 1970-ben 357 magyar és 4 délszláv lakosa volt. — P. sz. „Lakói magyarok". — Fcs. A vargái menyecskék a szőlőhegyi pincéknél annyira mulattak és eláztak, hogy hazafelé menet valamennyien elvesztették a féketőjüket. Varga [1542: Warga: Reuter: BarKözTel. 149.] A szn.-ként is használatos m. R., N. varga 'lábbelikészítő* fn.-ből keletkezett: vö. 1389: Ladislaus dictus Varga (OklSz.). (FNESZ. 681.) 1. Gizella-fórás F. A Cseh földbirtokos család Gizella nevű leányáról. 2. Kasté, -ba: Kastéj, -ba: Bót, -ba É. A Cseh család, a falu egykori földesura építtette, majd az Eggenhoffer családé lett. Ma vegyesáru bolt. 3. Csupësz köz Köz. Az Iskola mögött. Az itt lakó Csupësz ragadványnevű Kovács családról. 4. Iskola, -'ba: Ifjúsági klub É. Régebben iskola volt tanítólakással. Ma a fiatalok klubja. 5. Köröszt, -hő Ke. Fontos tájékozódási pont egy útkereszteződésben. 6. Faluárok Vf. A falun keresztül vezet. A vízfolyások szabályozása után kiszáradt. 7. Kápória, '-ba: Kápolna, '-ba: Templom, -ba. A Cseh család építtette újgótikus stílusban. A bejárat fölött a család címere látható. A bejárattól jobbra, a falban márvány emléktábla van az I. világháborúban eles&tt falubeliek nevével. 8. Kápónaiköröszt Ke a Kápolna előtt. 9. Kápóna-kert Park a Kápolna körül. 10. Pásztorház Az adatközlők nem ismerték: 14. K9: Tökös föld P: Tükös föld — 22. P: Zsencsa, Zsancsa (?) — 31. K9: Zsasa — 33. K8/a: Polocza — 45. P: Puszta kert — 46. K8/a: Szöllök föli — 48. P: Nagy erdő — 53. P: Káposzta föld — 57. P: Vernyók — 61. P: Tükös föld, Arzsai erdő. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K7 = 1855.