Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

[K8/d, K8/e: Kenderföldek; k K9: Kenderes; sz KlO/b: Kenderföldek I. N: Kenderföldek dülő MNy: Kenderföldek] S, sz és nyárfás. Korábban ez is kenderes volt. 201. [KlO/b: Kenderföldek II.] 202. Ntjilási-dülő [K8/d, K8/e: nyilasi dülő; sz] S, sz, r. 203. Külső-mező [K8/a, KlO/a, P: sz] S, sz. Külső, mert a községi és hercegi birtok határán feküdt, a községhatár szélén. 204. [KIO, a: Puszta] Lehet, hogy elpusztult település helye. Közel van hozzá Sötét-kerék (208. sz. név). 205. Tüskös, -be: Tüskés, -be [K8/a: Ábrahámfa; r] S, r. Bokros, tüskés rét. Lásd még Kacsóta 76. sz. nevét. 206. Vasút [K12: Pécs—barcsi vaspálya] Vasútvonal. 207. Sötét-kerék: Sütét-kerék: Sötét-fődek [BC1: Sutét keregh BC2 : Sötötkerek BC3: Sötetkerek K8/a: Sötét keréki; e, sz K8/a: Sötét Kereki Kender Főid; sz K8/d: sötét kerék dülő; sz K8/e: sötét kerék; sz KlO/a, K9: Sötét Kerék KlO/b: Sötét kerék K12, P, N: Sötétkerék; sz MNy: Sötét kerek] S, sz, 1. Sötétkerek középkori falu (Csánki 2:521) a török hódoltság végén néptelenedett el. Azóta nem népesült be ismét. 208. Rövid-fődek [K8/d: rövid dülő; sz KlO/b: Rövid; sz] S, sz. Rövid parcelláiról kapta nevét. 209. Tárcsái ut: Országút Űt. Tárcsa és Pécs felé vezet. 210. Tárcsa, '-ra: Állami Gazdaság: Tangazdaság: Tarcsapuszta [BC1: Tarcha BC3, SchQ5—9: Tárcsa BC8, SchQl—4: Tartsa KlO/a: Puszta Tartsa; Maj KlO/b: Puszta Tárcsa K12: Tárcsa P: Tárcsa puszta Hnt, Bt, MoFnT2: Tarcsapuszta] Lh, Maj. — P. sz. „A község határában van Tárcsa puszta, a falutól 1/4 óra távol". (Hg. Eszterházy birtoka.) — Tárcsa középkori magyar falu (Györffy 1:394) a török hódoltság alatt is lakott hely volt. A felszabadító háborúk után elnéptelenedett. A 18. században uradalmi majorság létesült itt magyar lakossággal. 1930-ban 307 magyar és 1 német anyanyelvű élt itt. 1970-ben 335 lakosa volt. — A Tárcsa hn. puszta szn.ből keletkezett magyar névadással; vö.: 1211: Társa szn. (PRT. 10:515); 1300: Tarcha szn. (ÁŰO. 10:401). Az alapjául szolgáló szn. a m. tar 'tarka' mn.-ből származik a -sa ~ -csa kicsinyítő képzőbokorral. (FNESZ. 205. Erdőtarcsa alatt!) 211. Baromfitelep [~] Tel. 212. Régi országút: Pécsi ut Űt. A régi Pécsi út nyomvonala 213. [K8/a: Csapa szege; r, 1 K9: Csapó szeg; r, 1 K10/'a: Csapaszege; r] Lásd még Kacsóta 79. sz. nevét. 214. Kőrös-hidi-rét [K8/a, KlO/a: Kőris; r, 1 K8/d: körösi hidi dülő; sz KlO/b: Körösi hidi P: Kőris; r] S, r. A rétben kőrisfák álltak. 215. Kőrös-hid Híd. 216. Bajai-rét [K8,/a, K9: Baja; r, 1 K8/d: bajai nyugoti dülő; r, 1 KlO/a: Túlsó Baja; r, sz KlO/b: Baja nyugoti; r P: Túlsó Baja; r] S, r, sz. A név kapcsolatban lehet a 114. sz. névvel. 217. Kert ajja: Bajai-dűlő [KlO/a, P: Innenső Baja; r KlO/b: Bajai keleti; sz] S, r, sz. Közelebb esik az úthoz, mint a 216. számú hely. 218. Barak É. Raktár. 219. Legelő S, 1. 220. Sejjei vasút Vasútvonal Sellye felé. 221. Kis-mező [K8/d: kismezői dülő; sz K9, KlO/a, K12, P: ~; sz KlO/b: ~ -i; sz N: Kismező dülő MNy: Kis mező MoFnT2: ~ dűlő; sz] S, sz. Itt kisebb parcellák voltak. 222. Hosszas, -ba [K8/a: Hoszas legelő; 1 K8/'d: hoszasi dűlő; sz KlO/a, K12: ~; sz KlO/b: Hosszasi L; sz] S, sz, 1. 223. [KlO/b: Hosszasi IL] 224. Nádasd, -ra [K8/a: Nádosd; sz K8/d, K8/e: nádas dülő; sz K10/a: ^; sz P: Nádos; sz] S, Mf, 1. Egykor nádas hely volt. 225. Kiráj'égyházi ut Űt. Királyegyháza felé vezet. 226. Sejjei ut Üt. Sellye felé vezet. 227. Kis-hosszas S, sz. 228. Csatorna [MoFnT2 : Vályogvető-árok; Vf] Vf. 229. Ököréilés [K8/d: ökör élés; 1 KlO/b: őkőréllési legelő; 1] S, 1. Ökörlegelő volt. 230. Szentgáli-mező [K8/a, K9: Sz:Gáli mező; sz K8/d: sz:gáli nyugoti dülő; sz KlO/a: Szt. Gáli túlsó mező; sz KlO/b: szt. Gáli nyugoti; sz] S, sz. Szentgálosiván (ma: Királyegyháza része) határára dűlő terület. 231. [K8/d: sz:gáli keleti dülő; sz KlO/a: Szt.Gáli innenső mező; sz KlO/b: szt.Gáli keleti; sz] Lásd még a 230. sz név alatt! 232. Alsó-legelő [K8/d, K8/e: