Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

alsó-legelő; 1, benne két vízállás K9: Bokrok; 1, sz KlO/b: ~; 1] S, 1, sz. Korábban 1 volt. 233. Alsó-mező [K8/a, KlO/a, K12, P: ~ ; sz] S, sz. 234. Békató [K8/a: sz K8/d: békatói; sz KlO/a: ~; sz P: Bikati (?), Békató (?); sz KlO/b: Bé/caíoi (!)] S. Mf, 1. A K8/d jelzetű térkép szerint 1863-ban itt két vízállás volt. 235. Tarcsai-határ [MoFnT2: Ta'rcsai-dülők] S, sz, r. Az adatközlők nem ismerték: 19. K8/d: felső legelő — 41. BC3: Kőhid — 96. N: Király u — 125. MNy: Rezula erdő — 138. Bt: Okor — 164. K8/a: Két Gáth között — 179. K9: Égető — 193. KlO/b: Olaszcser II. — 194. KlO/b: Olaszcser III. — 201. K10/b: Kenderföldek II. — 230. K8/d: sz:gáli nyugoti dülő — 231. K8/d: sz.gáli keleti dülő — 232. K9: Bokrok. Nem tudtuk lokalizálni: Nagy Jenő 1935-ös gyűjtéséből: Ágoston utca (Az Ágoston család nevéről), Öreg utca (a főbírói lakás mellett volt), Piszli kert (a Tóth család ősi tanyája), Szabadság tér (a falu főtere lehetett). Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1770: Bm. L. Inq. — K8/a = 1810k.: BiŰ 857,— K8'b == 1860k.: BiŰ 853. — K8/c = 1860: BiŰ 856. — K8/d = 1863: BiŰ 854. — K8/e = 1865: BiŰ 855. — K9 = 1856: BmK 299. — KlO/a = 1857: BiK 238/1. — KlO/b = 1857: BiK 239. — K12 == 1865: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — N = Nagy Jenő: A bükkösdi völgy településföldrajza. Pécs, 1935. — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Varga Imre technikus és dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: özv. Baumgartner Mátyásné 95, Nagy József 59, Felső Varga László 57, Varga Imre 64, özv. Tankó Györgyné 72 é. 143. MAGYARSARLÓS Sórós: Magyarsórós: Sáros: Sarlós: Magyarsarlós, -on, -ru, (-rol), -ra, -i: szh. Sáros, u Sárosu, iz Sárosa, u Sáros [BC1: Saróós, Magyar Szoros BC2, 3: Magyar Sáros BC4: Sanos (!) BC5: Saldos BCS: Magyar-Sórós BC7: Sáros BC8: Magyar Soros SchQl: Sórós SchQ2, 4: Sóóros SchQ3: Sóórós SchQ5: Sooros SchQ6: Magyar-Sooros SchQ7, 8: Magyar-Sóoros SchQ9: Magyar-Soóros K3: Magyar Soros P, Hnt, Bt, MoFnT2: Magyarsarlós] — T: 812 ha/1310 kh — L: 388. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. Magyar lakossága mellé a 18. század elejétől sokácok költöztek. A század második felére már a délszlávok tették ki a falu lakóinak többségét. A század végén kezdtek németek is ideköltözni; a magyarok száma ezután mind jobban fogyott. A múlt század második felében a magyar lakosság száma ismét növekedett. 1930-ban 126 magyar, 188 német, 296 sokác es 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 47 magyar, 136 német és 209 délszláv élt itt. Magyarsarlós [1109: Serious: Györffy 1:376]. A Sarlós hn. a m. sarló fn.-nek -s képzős származékából való. Némelyek szerint eredetileg sarlókészítők és sarlókkal adózók lakták a falut. A Magyar- előtag a lakosság nemzetiségével kapcsolatos. A község mai népnyelvi neve: Sörös ~ Sáros [1773: Magyar Sórós: LexLoc. 34.]. (FNESZ. 397.) 1. Ötemető: szh. Sztáro gróblyé 'Staro groblje' Te. — A. sz. valószínű, hogy török-kori. 2. BóZt: Bót, -ba: szh. Dutyán 'Ducan' [FegyesíceresZcedés] E. Í9€8ban épült. 3. Templom, -ba: szh. Crkvá 'Crkva' [Róm. Kat. Szent Mária Templom] É. 4. Fölső sor: szh. Gornyi kráj 'Gornji kraj' Fr. A falu magasabban fekvő része. Ide főleg a módosabb gazdák építkeztek. — A. sz. itt emberi csontokat és sírokat találtak. 5. Adi utca: szh. Adi ulicá [Ady Endre u] U. 6. Petőfi utca: szh. Petőfi ulicá [Petőfi Sándor u] U. 7. Ó temető: szh. Sztáro gróbje 'Staro