Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

• hát; r, 1 KIO: Enhát; 1 K8: Eny hát; r K9: Enyhát; r, 1, sz MoFnT2: Eny-hát] Ds, 1. — P. sz. „előbb legelő". 148. [K9: Szöllök; sz] 1852-ben a Mecskei úttól a délre és a Kistelekre haladó út mentén levő szántóterület összefoglaló neve: Szöllök. Az úrbéri rendezés után e területen 8 kisebb dűlőt alakítottak ki. 149. Körös zt-uti-dülő : Köröszt-ut [K8: Köröszt ut, Kereszt ut; sz KIO: Köröszt ut; sz K12, NB: Kereszt-ut] S, sz. A út szélén régi kőkereszt áll. 150. Dögkut G. Hullaemésztő gödör. 151. Elsö-dülö: Gátra-nyulló /K8: Gátra dülö, Gátra nyulló; sz KIO, 12, NB: Gátra nyúló; sz] S, sz. A Tésenyi úttól Ny-ra ez az első dűlő, s a Határ-gátra dől. 152. Kőris-hidi ut Üt. 153. Víztározó: Gát-rekesz Öntözés céljából elrekesztették a Fűzvölgyi-gát vizét. 154. Kis-keserü: Keserü-széna [K12, P: Keserüszéna; r] S, sz. A keserű füvet termő Keserű-széna-dűlő Gerdének maradt kis része. A nagyobb rész az úrbéri rendezéskor Gusztávműve uradalmához került. Korábban vizes r, ma sz. — P. sz. „lapályos, berkes hely". 155. Gyöp [K8: Gyöp, Gyep, Csa, 1] A régi Mecskei út mentén széles legelőcsapás. Felszántották. 156. Kis-fölös S, sz. Fölösbe maradt földek. Szegényeknek osztották kis darabokban. 157. Repcés kettő S, sz. Vadrepcés hely. 158. Repcés égy: Gödrös, -be [K8, 9, 10, 12: Repczés; sz] S, sz. Sok vadrepce terem benne. Gs hely. 159. Kőris-hid: Csonka-dülő [K8: Körös hidi; sz Kőrishid; sz KIO: Körösi hid; sz K12, NB: Kőrishid P: Kőrisi hid; sz MoFnT2: Csoníca-dűíő] S, sz. Az árkon át vezet a Kőris-híd, s ez arra dől. 160. Köröszt ut Űt. Az úrbéri rendezésig a dűlőkön keresztül vezetett a Kőrisi-híd felé. 161. Fahid: Gyaloghíd A Nagy-csatornán átvezető híd. Fából van. 162. Kisteleki ut Űt, földút. Az úrbéri rendezéskor nyomvonalát Ny-ra tolták. Azelőtt a Mecskei-keresztnél ágazott el. 163. Kis-szilfák: Szilfás-dülő: Főső-berök [K9: Alsó berek; r, 1 K8: Fölső-berek, Felső berek; 1, r K12: Felső berek; r] S, sz. Régen kiterjedt, a Füzesdi árok mentén berkes, szilfás 1 volt. Nagyobbik része az úrbéri rendezés során Gusztávművéhez került. 164. Nyárfás kettő [MoFnT2: Nyárfás-dülő] S, sz. 165. Nyárfás ëgy [K8, 12, NB: Nyárfás; sz] S, sz. Fölös földekként osztották az úrbéri rendezés idején. 200 öles darabok voltak. Nyárfás hely. 166. Régi Kisteleki ut Űt volt. Kistelek felé vezetett. 167. Disznólegelő: Kőris-szél [K8, 12: Kőrisszél; 1] S, sz, 1. Berkes 1 volt, disznókat legeltettek itt. 168. Malom-árok. Cs, Vf. Mesterséges árok, hogy a rnalomra vigye a vizet. Az úrbéri rendezés idején, 1854-ben csak mint „tervezett malom" szerepel. Az árok Velény és Gerde határsarkában hagyta el a Nagy-csatornát, s azzal újból csak Kisasszonyfa alatt egyesült ismét. [Mecsek és környéke térkép: Malomárok] 169. Gerdei-malom [Kl: Gerdei Malom; Ma P: Malomfeletti szf.] Ma volt. Rég elpusztult, de helye még ismeretes. — P. sz. „Régenten itt egy malom volt, de most már elpusztult". 170. Kőrösi-kut: Kőrisi-kut: Kőris-kut Kút. A két csatorna között állt; ma csak vályúja van meg. 171. Belső-berök: Kőrös-berök: Kőrös, -be [K9: Berek K8: Körösi berek; r KIO, 12, NB: Körös; r] S, sz. Berkes, vizenyős r, kb. 8 éve sz. A Nagy-csatornán innen volt. 172. Csákány, -ba [K8: Csákány, Csákányos] S, sz, r, 1. Az úrbéri rendezéskor nagyobb részét Gusztávművéhez tagosították, s így neve ma alig ismeretes. 173. Csira-kut Gémeskút a marhádéi el őben. 174. Okorági-mező [K9: Okorági mező; sz, 1 H: ökördi] S, sz, 1. A Vörösök D-i része. Ny-i, nagyobbik felét az úrbéri rendezéskor Gusztávművéhez tagosították. 175. Körösi-rét [K8: Körösi rét; r] S, r. 176. Csatorna ut Földút az egykori Malomárok mentében. 177. Pécsi-víz: Fekete-víz: Nagy-csatorna Cs, Vf. Pécsről jön és fekete, piszkos a vize. Az úrbéri rendezés előtt Gerde határa nem érte el a Pécsi-vizet. Ma már senki sem nevezi Körös-nek a faluban, holott a 19. sz. második feléből származó térképeken Körös, Körösi rét, Körösi berek, Körösi ura-