Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Bukarest [Zrínyi Miklós u] U, Fr. A falu legeldugottabb része. Völgyben fekszik, szélvédett helyen. Kapcsolatba hozható a román a bucura = 'vigadni' szóval és a szh. nyelvben is megtalálható bukures 'erkölcstelenség és feslettség helye' kifejezéssel. 18. József Atilla utca: szh. Dolnyi kráj 'Donji kraj' [József Attila u] U, Fr. A falu mélyebben fekvő része. Erre utal a szh. dolnyi 'alsó' elnevezés is. 19. Szentkut-puszta: Szentkút: szh. Pusztára Szentkutszká 'Sentkutska pustara' [SchQ7—9: Szentkút diverticulum K12: St. Kut Hnt, Bt, MoFnT2: Szentkútpuszta] Lh, Maj. — A múlt század második felében jelenik meg Szentkút neve a kimutatásainkban. Lakói németek és magyarok voltak. 1930-ban 13 magyar és 32 német anyanyelvű lakta; 1970-ben lakóinak száma 130 volt. 20. Országúton túlra: szh. Prëko drumá: szh. Kozárszko polyë [K9: Kozara; sző P: Kozárszkopolye, Kozára] S, sz. 21. Büdös-kut: szh. Biduskut Kút. A falu 22. Utörház [Hnt, Bt, MoFnT2: Űtőrház] É. 23. Szentkút: szh. Szvétá voda 'Sveta voda' [K9: Szentkút MoFnT2: Szentkút] F. Augusztus 20-án ide jártak szenteltvízért. 24. Kápolna: szh. Kápelá 'Kapela' É. 25. Nagy-mező : szh. Vëliko polyë 'Veliko polje' S, sz. Ide tartozott: 27, 30, 31, 35. 26. Urasági-főd: szh. Szpájinszko polyë 'Spahijsko polje' S, sz. Volt földesúri terület. Az 1. világháború után osztották fel. 27. Hosszu-barázda : szh. Dugácska brázdá 'Dugacka brazda' [K12: Dugacka brazda P: Duga brázda] Ds, S, sz. A falu határának leghosszabb dűlője. 28. Csobánka: szh. Csobànkâ 'Cobanka' [K12: Cobanka K9: Csambanka; 1, sz] Ds, 1, sz. A szh. név jelentése 'pásztorleány'. 29. Köles-dülö: szh. Prósziná 'Prosina' Feltehetően jól termett itt a köles. Vö, Ds, sz. 30. Országut-dülő: szh. Do Drumá 'Do ceste' [K12: Kod drumá] S, sz. A Pécsről Mohács felé vezető műút meliett fekszik. 31. Öreg-Gusta: szh. Sztárá Gustá 'Stara Gusta' [K12: Gusta MoFnT2 : Irtásföld] S, sz. A területet régen fák és bokrok borították. Innen a gustá 'erdő, bozótos' elnevezés is. 32. Járok: szh. Járák 'Jarak' [K9: Járok; e, sz K12: Járok] Ds, e. A dűlő közepén teknőszerű árok húzódik. 33. Felső-rét: szh. Górnyá livádá 'Gornja livada' [K9: Liváde; r] Vö, r. 34. Csernic: szh Csérnica 'Cernica' [K12: Cernica] Ds, S, sz. Egykor szőlővel beültetett terület volt. Főleg vörös boráról volt híres. 35. Uj Gusta: szh. Nová Gustá 'Nova Gusta' [K12: Za gustu MoFnT2: Irtás-dűlő] S, sz. Korábban e volt. 36. Zabonya: szh. Zóbonyá [MoFnT2: Zabos] Ds, sz, S. 37. Varró-malom: szh. Vorovlyëvâ vodënicâ 'Varovljeva vodenica' Ma. 38. Varró-kert: szh. Voróvlyevi S, sz. 39. Vukôszër: szh. Vukószer 'Vukoser' [K9: Forkosort; r, sz] A szó jelentése a farkasok búvóhelyére utal. Bozóttal erősen benőtt terület lehetett. 40. Dolina: szh. Dolina 'Dolina' Ds, sz. 41. Dérgovác: szh. Drégóvác 'Dregovac' D, Vö, sz. — Nh.: A domb tetején földvár és kolostor volt. A kolostor 1704 körül pusztult el. A mellette levő temető sírjai még napjainkban is láthatók. 42. Forrás: szh. Vrè'Io F. 43. Mosó; szh. Prálo 'Pralo' Mosóhely volt a forrásnál. 44. Dolacsa: szh. Dolácsá 'Dolaca' [K12: Dolaca K9: Dolacsa; e] Ds, sz. 45. Budzsák: szh. Budzsák 'Budzak, Ugao' Ds, sz. 46. Török-domb: szh. Turszko groblyë ,Tursko groblje' Török temető lehetett itt. Ds, sz. 47. Forrás: szh. Vrëlo 'Vrelo' F. 48. Podbrëgova: szh. Pod brëgovë 'Pod bregove' Ds, 1. Jelentése 'dombok alatt'. 49. Brëgova: szh. Brëgovë 'Bregove' [K9: Beróván; sz K12: Bregova P: Bregova; sző MoFnT2: Hegyes] S, sz. Jelentése: 'dombok'. 50. Milityevác: szh. Milityëvâc 'Müicevac' Ds, sz. Feltehetően Mility nevű tulajdonosáról. 51. Alsórét: szh. Dólnyá livádá 'Donja livada' Vs, r. Alacsony fekvésű: közepén Vf. 52. Ëgetëtt-malom: szh. Mijinà vodënicâ 'Mijina vodenica' Mijo 'Mihály' nevű tulajdonosáról. A malom a kolostorhoz tartozott egykor. Mivel leégett, a magyar-