Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Nyárfa tüske; 1 H: ~;\ „mely a rajta levő sok nyárfáról vette a nevét".] S, sz. Részben már beltelek, részben sz. Ma is szép nyárfasor vezet rajta a Belső-lanyához. 215. Kis-mező [K8, 12, P, H: ~; sz] S, sz. — Hatos szerint „a határban a legkisebb dülő volt". 216. Lapis: Lapsi, -ba [K8: Lapis; sz K12: Lapis, Lopis dülő; sz P: Lapisgyöp] S, sz, vizenyős. — P. sz. „Mélyebben fekszik". — Hatos szerint: „Lapisok; Mező, mely nevét lapos voltáról vette". A mezőn kis horpadásban víz csergedez. 217. Biró Andor főggye [H: Biró Andor mező; sz „valamikor egy András nevü biróé volt". S, sz. A Lapis egy részét nevezték így egyesek. 218. Kantárosok [H: ~] S, r. — Hatos szerint „Nevét onnan vette, mert a határban a legutolsó és legcsúfabb hely volt". 219. Berök, -be [K8: Berek; r K12: Bikás berek; r H: Berekrét] S, vizes 1. — Hatos szerint „Régebben berek volt". 220. Ilonka, '-ba Vizes 1. Régen vizes terület volt, vadkacsák tanyáztak itt. Újabban egy árkot ástak ide, s azóta szántó. 221. Ilonka-árok [Hatos: „Ilonka rét nevét egy folyástól vette, mert valamikor egy Ilonka nevezetű kislány fürdött a folyóban".] Vf. 222. Csapás: Szentdénesi ut: Kovács köz: Kakasdi ut Földút. Kovács Imre házánál indul; Szentdénesre, Kakasdpusztára vezető marhahajtó út volt. 223. Csapás: Marhahajtó ut Csa. A K-i legelőkre vezető út. 224. Kurták utja [H: Kurtákutja] Űt. — Hatos szerint „ ... az út kurta földek közt vezetett". 225. Kurták, -ba [K9: ~; sz K12: Kurtag H: ~] S, sz. — Hatos szerint „Nevét vette rövid voltáról". 226. Akói átjáró Sorompó nélküli átjáró a vasúti pályatest felett, a Csapás vonalában. 227. Délelö-kut: Akói-kut Kút. 228. Akó: Zakó, -ba: Nagy-szilfák [H: Szilfás; „Itt hajdan sok szilfa állott."] Liget, e. A Nádasok egy része, ahol egykor akol és delelőkút volt a marhák számára. Több családnak volt itt saját délelője, nagy szilfákkal. A harmincas években a szilfavész nagy részüket kipusztította. 229. Kerek-bokor [H: Kerekbokor; „Mező mely nevét vette az egykor itt található nagy bokrokról." K12: Kerek bokor dülő] S, sz, bokrokkal, egykori tanyahelyekkel. 230. Világos: Virágos, -ba [K8: VÍ7*ágfos; sz K12: Világos mező, Világos; sz K9: Világos; sz P: Virágos mező; sz „A vadrepcze igen szereti." H: Világos mező „A föld magassága és a tájék világos volta miatt."] S, sz. 231. Rókalik [H: Rókalik; sz] S, sz. — Hatos szerint „Nevét vette a rókalikaktól". 232. Gyuró-kut [H: „Valami Gyúró nevü ember lakott itt".] Kút. A Lapis nevű dűlőben bővizű forrás volt. 233. Furiglás S, vizes r. A Lapis vizenyős része. — A. sz. itt békák kuruttyolnak. 234. Kakasdi-rét S, r. 235. Kakasdi-árok [MoFnT2: Kakasdi-árok] Vf. Kakasdpusztánál torkollik a Bükkösdi-árok csatornájába. 236. Gójafészök [H: „Rét, hol néhány csonka fán a gólyák költögetnek".] S, 1. 237. Herceg-rét [H: Herczegrét; r] S, r. Hatos szerint „E tájékot hajdan Herczeg nevű emberek birták". 238. Osztott-rét: Kendörföldek [K8: Osztó rét; r K12: Osztott rét] S, sz. Az úrbéri rendezéskor kiosztott kis parcellák. Kenderföld is volt. 239. Kendörös, -be S, sz. Kis parcellák. Az Osztott-földek egy része. 240. Kuckó, -ba [K9: Kutzko; 1, r, sz H: Kutzkó rét] S, sz. — Hatos szerint „Nevét vette a sok sirik-sarokról". 241. Déli-kerti rétek [K12: Déli kerti rét; r] S, r. 242. Ganésok, -ba [H: ~; „a faluhoz legközelebb volt és legjobban volt ganyézva."] S, sz. 243. Hosszuk, -ba [K8: Hoszszuk (!); sz Hosszuk (!); sz K9: Hoszuk (!); sz K12: Hosszú dülö, Hosszuk; sz H: ~] S, sz. Hatos szerint „Mező, mely nevét hosszúságáról vette". Ma ezen halad D felé a Felszabadulás útja. 244. Acsata-dülő [ti: Acsata dülő; sz] S, sz, r, 1. 245. Szürüskert [H: Szürüskerl „Nevét vette az egykori uradalmi szérűskertről."] S, sz. 246. Sárgafődes-gödör Gö. 247. Gyöptörésök [H: „Mező ... régen gyöp volt".] S, sz, korábban 1. 248. Csőre-háza [K8: Csőre-hát, Csőre Háza; sz K12: Csöreháza; sz P: ~ MoFnT2: Csőre háza] S, sz. — P. sz. „A hagyomány