Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

szerint bizonyos Csőre nevü (szomszéd falubeli) lakosnak itt volt birtoka*'. — A. sz. a sumonyi Csőre családnak volt egykor itt birtoka. 1912 táján e területen szőlőtermesztéssel is próbálkoztak. 249. Rugásdi-halár [K8: Rugásdi határ K9: Rúgasd K12: Rúgasd] Királyegyháza (Magyarszentiván) határa zegzugos vonalban érintkezik DK-en a ma Gerdébe kebelezett egykori Rugásd határával. Természetes határ itt nincs. — Rugásd neve az Árpád-korban ismeretlen. 1469-ben Lwgasd, Lugasd néven szerepel (Csánki 2:504.), és Szentiván határában DNy-on feküdt. Ekkor a szentiványiak birtoka volt. 250. Sumoni-sarok S, sz. Sumony határa mentén. 251. Berök alja S, 1. Kis korai irtásterület, és rét már 1854-ben is. 252. Belső-erdő [KB: Belső-Erdő] S, 1, korábban erdő. 1842-ben Szentiván DNy-i határterülete. Egész Magyarmecskéig erdő, benne kisebb irtásterületek voltak, ezek: Berek-alja, Lugasd, Tüske, Szilvásalja, Pantsu-rét, Gólyafészek. 253. Varsány-rét [K8: Varsány Rét; r K9: Varsány; r K12: Varsány rét, Varsány; r H: Varsány rét; r] S, r. — Hatos szerint „Nevét a mellette levő erdőről vette". 254. Borju-legelő S, 1. 255. Törésök, -be [H: Törések] S, sz. — Hatos szerint „Mező, mely lapos és kérges volt". Korábban rét volt, melyet szántónak feltörtek. 256. Haraszti, -ra [K8, 9: Haraszt; sz K12: Haraszt dülő, Haraszt; sz P: Haraszti; sz H: Harasztmező] S, sz, korábban e. — Hatos szerint „Nevét szép fekvéséről vette". Szomszédos a rugásdi Haraszttal. 257. Haraszt-vőgy ajja [KB: Haraszt Völgy-alja; sz, 1] S, sz. 258. Füzesdi-árok Vf. A Halastói vagy Hosszasiárok egy darabon Királyegyháza határát elhagyva Rugásd határában folyik, és itt Füzesd a neve. A középkori Füzesd falu ezen a tájon fekhetett (Györffy 1:304). 259. Csapó: Csopaj, -ba [Szigetvár vidéke térkép: Csápo K12: Csopaj dülő, Csopaj düllő; sz, 1 H: Csapó MoFnT2: Csapó-dűlő] S, 1, r, korábban e. A Belső-erdő kiirtása után kialakult vizes rét, legelő. — Hatos szerint „Vizeres, két szélén dombosabb szántóföld és irreguláris rétek, melyekre nedves időjáráskor a viz benyomul". 260. Csapói-delelők S, e. Kis kerek, bokros erdők és delelő. 261. Csapó, -ba: Délelő-kut Kút. 262. Tüski: Tüske [KB: Tüske; sz K9: Tüske; 1, r, sz K12 (1865): Tüski dülő; sz, 1 P: Tüski d.; sz] S, 1, korábban sz. — P. sz. „E tér a tüskék kiirtása után lett használható". Középkori irtásfalu helye a Belső erdő területén. 1421: Thwysky 1428, 1466: Thywysky (Csánki 2:532). 1466ban a Szentiváni család Töviski ága bírta. 263. Szárazfák S, sz, egykor e. [P, H: Szárazfák] P. sz. „Szántóföld, mely egykor erdő volt". — Hatos szerint „Mező, mely nevét a sok száraz fáról vette". 264. Varsány-düllő: Varsán: Varsány, -ba [KE: Varsány; 1, sz K12: Varsány dülő; sz P: Varsány; sz „Egykor erdő, melynek vizárkaiban halat lehetett fogni". H: Varsány alja; sz „Mező, mely nevét a mellette levő hasonnevű rétről vette". HP: „unus jug. jacet in plaga Varsány alla dicta] S, sz, 1. ^Varsány falu helye. L. Györffy 1:403. 265. Borjus-kut Gémeskút. 266. Sumonyi itt Űt. Kövesút, Sumony falu felé. 267. Varsány-erdő [HP: 1813: „... ad meridiem habeat silvam Varsány nominatam. per totam pagi Szentivány longitudinem .. . " K8: Varsány-Erdő P: Varsány; sz H: Varsány] S, sz, 1858-ban még erdő. — P. sz. „egykor erdő". — Hatos szerint „Kitűnő minőségű 1 volt". 268. Mecskei ut [H: Metskei ut mező; sz „Régebben Metskéből az ut arra vezetett". Középkori út volt Gerdéről Mecskére. Ma a nyomvonala délebbre van. 269. Rónád fai-határ : Gyöngy fai-határ [KB: Rónátfai határ K12: Ronadfá] 1929-től Gyöngyfai határ. Ma út és árok képezi itt a határt. 270. Szilvás ajja [KB: Szilvás-alja; sz K10: Szilfás alja K12: Szivási dülö; sz P: Szilvásalja; sz] S, sz, 1. — P. sz. „A szomszéd uradalmi erdőről, melyet Szifváserdőnek neveztek". — Középkori irtásfalu területe. 1466: Praedium Zylwas (Csánki 2:528, 562). 271. Gyöngy fai-őrház É. Rendeltetéséről. 272. Fata-dülő