Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

nârity 'Bunaric' Kút. Jelentése: 'kutacska'. 61. Tubaj, -hó: Sztubány, -hó: szh. Sztubâny 'Stubanj' Kút. Jelenleg a tsz-istállókat látja el vízzel. Stubanj jelentése: 'kivájt faderék; teknő; (kút)káva'. 62. Kereszt: szh. Krizs 'Kriz' Ke. 63. Szent János-kereszt: Szobor: szh. Ivánov krizs 'Ivanov kriz' Ke. Nepomuki Szent János szobra. — A. sz. a sáskák elleni védelem céljából állították fel. János napján körmenettel mennek ide. 64. Szurdok, -ba: Szurduk, -ba: szh. Szurduk 'Surduk' [K12: Szurdok] D, 1, Hor. 65. Szarka-högy : szh. Szrkájity 'Srkajic' [K12, P, MoFnT2: ~] D, sz, 1, e. 66. Zakvë, -ba: szh. Zàkvë [K12: ~ P: Zakoe hegy; sz] D, sz, sző. 67. Szent János-kör oszt: szh. Ivánov krizs 'Ivanov kriz' Ke. — A. sz. május 16-án és július első péntekjén körmenetben jártak ide. 68. Gräbina, '-ba: szh. Grábiná 'Grabina' Ds, e, sz. Jelentése: 'gyertyános'. 69. Kis-Kalóc: szh. Máli Kàloc 'Mali Kaloc' D, sz, e. 70. Sáros [MoFnT2 : ~] Ds, sz. 71. Cërina, '-ba: szh. Cërinë 'Cerina' Ds, e, sz. Jelentése: 'cser erdő'. 72. Szrëdna lénija: szh. Szrëdnyâ lénijà 'Srednja lenija' D, sz. Jelentése: 'középső lénia'. 73. Kalóc, -ra: Káloc, -ra: szh. KáZoc 'Kaloc' [K3: Kalocz; sz P: Kalócz; 1, sz MoFnT2: Kálóé] D, sz, e. Ide tartozik: 69 és a 74. 74. Nagy-Kalóc: szh. Vëliki Káloc 'Veliki Kaloc' D, sz, e. 75. KáliZó, -ba: szh. Kálilo 'Kalilo' Vö, 1, r, sz. Jelentése: 'pocsolya, pocséta'. Az adatközlők nem ismerték: 20. K3: Módos Retek — 29. K3: Móla Dominális K16: Thalmühle — 70. MoFnT2 : Sáros — 40. K3: Kertek föli P: Kertek feletti föld. Nem tudtuk lokalizálni: K6: Rácz Sarrós „Elpusztulván Semenye, az török idők végén Magyar Sarrós alsó szélén ráczok tették lakásokat, amely régen Semenye falu volt azt Rácz Sarrósnak kezdték neveznyi... " — K6: Semenye (Ráczsarrós) „Hogy Semenye Pusztácska Ráczsarrosnak kezdett lenni ennek nem egyéb oka vagyon, mint az, hogy Sarroson három rácz gazdák laktanak kikkel magyarok megegyezni nem tudtak, azok vették lakásokat ezen Semenye Pusztába, kiktől azután e puszta hel Semenye, ezentúl Ráczsarrósnak neveztetett". — K6: Semenye Malom, Semennyei Malom Réth „Ezen nevezetes malom Semenye határában vagyon és onnan neveztetett annak... " — K6: Semenye Puszta, Semenye Pusztácska „Romonyának ellenében levő malomtul kezdődik, ott a kuruc alatt többször mulattva mikor gabonájának őrlésére várt, minden emberek mondták Semenye Pusztácskának..." — Ezek a nevek az elpusztult Zsemenye : Zsiminye falura vonatkoznak. Ma Bogád, Nagykozár és Eilend határában dűlőnév. Lásd ott is! Az írásbeli nevek forrásai: K3 = 1796: GT. 16/e — K4 = 1858: GT. 16/f — K8 = 1854: BiÜ 1/e, 1860: BiÜ 488. — K12 = 1884: Kat. térkép — K16 = 1884: Kt., 1924: KT. 5561 — P: 1865/11/37 — Hnt: 1973 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Dávor Valéria főisk. hallgató. — Adatközlők: Gyúrók Márton 62, Gaieties Péter 42, Kollár János 62, Katies Antal 60 é. 144. ELLEND Eilend, -ön, -rü, -re, -i [BC1: Elend BC4—6, 8: Ellend K2, 8, 9, 12, 15, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Ellend] — T: 781 ha/1357 kh —• L: 346. A török hódoltság alatt valószínűleg volt némi lakossága. A hódoltság után ismét magyarok lakták. A 18. század első évtizedeiben néhány rác család is élt itt, de 1730 körül elköltöztek. A múlt század közepéig Eilend lényegében magyar falu volt, csak átmenetileg telepedett itt meg egy-egy német család. A múlt század utolsó évtizedeiben kezdődött a nagyobb arányú német betelepülés, jobbára külterületi helyekre. A németek száma 1890-ben tetőzött 146 fővel (26 százalék). A múlt század második felétől időnként tót, horvát és egyéb anyanyelvű is lakott Ellenden. 1930-ban a falu lakói közül 398 volt magyar, 68 német és 4 horvát anyanyelvű. Külterületen 16 magyar és 21 német nyelvű lakott. 1970-ben 295 magyar és 42 német nyelvű lakosa volt a köz-