Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

ségnek. P. sz. „A falu házai régi zsupp szalmával fedettek. Határos: Berkesd (K) Háss­ágy (D), Sarlós (Ny), Pereked (É) községekkel. Neve onnan ered, hogy Pécsváradról juhokat hajtottak e tájra elleni, innét vette a nevet eilend". A. sz. „Eilend: ellenálló hel vót régön". Eilend [1407: Ellend; ZichyOkm 5:505]. Valószínűleg német eredetű szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. ném. El(l)end szn. De gondolhatunk arra is, hogy a m. R. Elenus [1211: PRT. 10: 510] szn.-vel tartozik össze. (FNESZ. 201.) 1. Fő utca: Magyar utca: [Petőfi u] U. A falu leghosszabb utcája. Magyarok lakják. 2. Malom-árok: Árok [MoFnT2: Ellendi patak] Vf. 3. Kovácsméhel É. A kovács mester műhelye. 4. Templom, -ba É. 5. Hid köz Köz. Átjáró két utca között. A Malom-árok hídja és a Fő utca között lévő rét neve. Parkosított te­rület, 6. Róza néni bóttya É. Régen bolt volt, ma lakóház. 7. Kösség kúttya Kút. 8. Kösségi kocsma: Tejcsarnok É. 9. Tanácsháza: Posta É. 10. Temető utca U. Az Üj-temető felé vezet. 11. Némöt utca: Kosut utca [Kossuth u] U. Németek lakták. 12. Uj temető [K8: ~] Te. 13. Régi temető [K8: ~] Te. 14. Pereködi ut [K2: Via ad Pereked ducens; út] Üt Perekedre. 15. Hirdi-hát Ds, sz. 1955-ben közalapítványi birtok volt. 16. [K2: Perekedi völgy; r] 17. Be­rök-ódál: Berök-ódali-rét [K8: Berek oldali rét K9, 12, 15: Berek oldal] Ds, S, r, sz. 18. Berök, -be K9: ~] Mf, S, r, 1. 19. [K2: In terreno Kis Pereked {= Kis Pereked mezőn); sz] 20. [K2: Bekefai völgy; r BmL. Conscr. Dom. 1714/15: Be­kefalva.] Bekefalva középkori magyar falu [Csánky 2:472] a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század első évtizedeiben rövid időre újra lakottá lett; ak­kor rácok és magyarok laktak itt. Ezután ismét néptelen pusztává lett, és ké­sőbb már nem alakult itt ki település. 21. Malom-árok: Pereködi-árok [MoFnT2: Ellendi-patak] Vf. Vízimalmokat hajtott. 22. Ájling-malom: Bagó-malom: Ánisz­fëld-malom [K12, 15: Eíling malom) Régi vízimalom volt. Tulajdonosai nevéről. 23. [K2: Terrae Neo Colonistarum (= új telepesek földjei); sz] 24. Nagy-kut Kút, Olyan erős forrása volt, hogy malmot tudott hajtani. 25. Nagy-kuti-düllö : Nagy-kut [K9, 12, 15, P: ~] Ds, sz, ak P. sz. „Mivel itt egy nagy kút ál jelenleg is". 26. Dolëna, '-ba: Dolenó, -ba [K9: Dolina K12, 15: Dolená) Vö, Ds, sz, r. A romonyai Dolena-völgy folytatása dél felé. Adatközlőink a szh. dolina 'völgy, lapály' jelentését már nem ismerték. 27. Dolënai-rét [K8, P: ~] S, r. 28. Főso­rét: Főső-rétek [K9, P: ~] S, r, sz. P. sz. „mivel a falu felett vagyon". 29. [K8: Nagyhát; sz] 30. Némöt-főd: Némöt-fődek [K9: Nemetek düllői K2: Németh földek] Ds, sz. A. sz. német ajkúak bírták. A falu német lakóinak földjei, rétjei egy tömbben, egy helyen voltak; nem szétszórtan a határban. 31. [K2: Canabe­tum (= kenderföld) K8: Kender föld; sz. A Borsos legelőből kiszakítva!] 32. Romonyai ut [K2: Via ad Romonya ducens — Romonyára vivő út] Űt Romo­nyára. 33. Szülfő: Szilfő: Szilfa: Szülfa [K15: Szülfő dülő P: Szilfa dülő] Ds, sz. P. sz. „nagy szilfa volt hajdan e dűlőben". 34. Borsós-düllő [K8, P ~ ; 1] Ds, sz. 35. Borsós alatti főd [K8: ~ K9: Borsod alatti föld] Ds, sz. 36. Némöt-rét: Né­möt-rétek [K9, 12, 15: ~] S, r. A falu német nyelvű lakói bírták. 37. Nagy­gödör Gö. 38. Major, -ba: Téesz-major A helyi tsz majorja. 39. [K9: Csonka lé­nia; sz] 40. Berközsdi ut [K2 : Via Currulis ad Berkesd ducens (. .. szekérút)] Üt Perekesdre. 41. Simon-malom [K15: ~] Régi vízimalom volt. Tulajdonosáról. 42. [K8: Falu fölött; sz] 43. [K9: Szilfai düllők; sz] 44. Kis-cser :. Kis-cseri-düllő [K9. 12, 15 ~] Ds, S. sz. A. sz. régen erdő volt, 45. Káposztás, -ba: Káposztások, -ba [K8: Káposztások fölött K12: Kapusztási dülő K15: Káposztás kertek, Ká­posztási dülő; sz] S, r, ke. Konyhakertek földje volt. 46. [K2, 8: Szil Megye; sz] 17. Föső-Csü-vögy : Csü-vögy : Öreg-Csü-vőgy [K9: Csővölgy P: Csüvőgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom