Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Ds, sz. 51. Gyümőcsös, -be: Pereköd, -be [KB: Pereked; sz] S. gyü. Régebben ez a perekedi határhoz tartozott. 52. Pécsi uti-düllö [P; Pécsi uti lénia] S, Ds, sz, r. P. sz. dűlő a Pécsre vezető út mellett. 53. Banyák dombgya: Boszorkányok dombgya D, sz, ke. A. sz. A török elől menekülő lányok és menyecskék öregaszszonynak öltöztek. Ám így is rájöttek a cselre az üldözők, és ezen a helyen a lányok kénytelenek voltak kardot rántani. Mindannyian elestek a tusában. Ennek emlékére állítottak itt egy kápolnát. 54. Kápóna, '-hó É. Kis emlékmű állt itt. Lásd még az 53. sz. alatt! 55. Boszorkán-kut Kút a Boszorkányok dombja nevű helyen. 56. Vágóhíd. Ma már nem működik. 57. Vásártér Tér. Vásárokat tartottak itt. 58. Kűső-Szalok: Kűső-Szalok-part S, Ds, sz. 59. Söprüs, -re: Söprüs ajja [K8, 9: ~] Ds, S, sz. Itt cirkot termeltek süprűnek. 60. Körtéjfák Ds, sz. A. sz. sok körtefa állt itt. 61. Szállások, -ra Ds, sz, ke. A. sz. régen itt szálláskertek voltak. 62. Takó-kut Kút. Tulajdonosáról. 63. Nagy-kut S, sz. Régen itt nagy gémeskút állt. 64. Major, -ba: Téesz-major Gazdasági központ, 1954-ben létesítették. 65. Kátoli ut Űt Kátoly felé. 66. Kis-Cser Ds, S, sz. 67. Csonka-erdő [K8 : ~] S, sz. Régen nagy összefüggő erdő volt. Eilend, Pereked és Berkesd között 1850-es években felosztották, a nagy erdő csonka lett. Az erdő kiirtása után jelenleg szántó. 68. Gyönge-vőgyi ut Űt. A Gyönge-völgybe vezet. 69. Gyönge vőgye Vö, r, 1, e. A. sz. rosszul termő talajáról kapta nevét. 70. Malom ut [P: Malom uti lénia] S, sz. P. sz. „ezen a dűlőn és uton a malomba szekereznek". 71. Téglaház S, sz. Régen itt téglagyár működött. 72. Kápúna-kert: Kápóna-kert [P: ~ mert valaha kápolna volt a tájékon] S, sz. 73. KáíoZi köröszt Ke. A Kátolyi út mentén. 74. Igyenös: Egyenös, -be S, sz. Sík szántók vannak itt. 75. Tekenyős, -be: Tekenős-vögy [K8, P, MoFnT2: ~] Vö, Ds, sz. P. sz. a dűlő teknyő alakú. 76. Egri-árok [MoFnT2: Szilágyi-patak] Vf. Az Egri réten is átfolyik. 77. Halastó Tó. Régen tó volt itt. 78. Puszta, '-ra: Bérközsdi puszta [MoFnT2: Berkesdpuszta] Ds, sz. 1960-ban még külterületi lakott hely volt 10 lakóval. 1973-ra elnéptelenedett. 79. Cseke-malom : Rózsa-malom Ma volt. Tulajdonosáról. A Rózsa-kút dűlőben volt. 80. Babos-malom: Miskes-malom [K12, Hnt, MoFnT2: Babosmalom] Vízimalom volt. Tulajdonosáról. 81. Feneketlen-kut Kút a Halastóban. 82. Halastói-düllő S, sz. Halastó volt mellette. 83. Ellendi ut: Misés ut [K8, 9: Ellendi ut] Űt Ellendre. Ezen jártak át Ellendre, misére a berkesdiek. 84. Vójoghányó Ds, 1. Vályogot vetettek itt. 85. Ere szén-kert : Erszén-kert: Ereszény, -be. Erszén, -be [K8, 9: Ereszvény P: Ereszény] Ds, ke, 1, r, sz volt, ma e. A. sz. itt nyomtatták a gabonát. 86. Ereszény-tető Dt, e. 87. Rózsa-kut [KB: ~; r] S, r. 1. A Rózsa-malom mellett van. 88. Kátoli ut Üt Kátoly felé. 89. Jágerház É. Az erdész háza. 90. Uraság szürüje Ds, e. Régebben szérű volt. 91. Gyilfódó S, 1. 92. Kétág: Kétági jődek: Kétági-düllő [K8, 9: ~ K12: Kétági erdő, Kétágú erdő] Ds, sz. A Szüágy és Berkesd felől futó vizek között van; régen leért a két vízág egyesüléséig. Régen erdő volt. 93. Kordabőggő Ds, e. Űj telepítésű akácos. Régen marhalegelő volt. Ide kordában hajtották ki az állatokat. A gyenge füvet adó legelőn a marhák állandóan bőgtek. 94. Csű-vőgy: Csü-vőgy [KB, 9, P, MoFnT2: Cső-völgy] Vö, S, sz, ka, r. A. sz. régen itt is áztattak kendert. Az áztatást követő csöpülést itt szokták végezni, innen a név. Kő és edénydarabok is kerültek elő. 95. Vartócsa, '-ra: Bartócsa, '-ra: Vertácsa [KB, P: Vartácsa] Ds, sz. A. sz. Varja/e tanyája volt, és tácsa, tálcsa, 'lapos cseréptál, tányér' alakú hely. — Valószínűbb, hogy a szh. Vríaca 'völgykatlan, völgyteknö, szakadék' főnév vált itt helynévvé, így ez a név a faluban élt egykori szh. lakosságra emlékeztet. 96. Malom-árok [K12: Malom patak] Vf. 97. Bárda tája [K8: ~ P: Bárda szél tája] Ds, I. Talán a szh. brdo 'hegy' szóval van kapcsolatban. 98. Csü-vőgyi ut Üt a Csű-