Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
rét: n. Hárldvíza 'Harte Wiesen' [P: Gerényesi rét; r] S, sz, r. — A. sz. kemény fű (széna) termett benne. A gerényesi határ mentén van. 179. Ájler-malom: n. Äjldrmü 'Eilermühle': n. Srátemü 'Saráder Mühle', esetleg: 'Schrotmühle' É. Vízimalom volt a Sárád dűlő elején. Tulajdonosáról kapta egyik nevét. 180. Dobogó, -ba [KIO: Tabaka K9, K12: Dobogó; sz] S, Men, sz. — A. sz. ha jártak rajta, dobogott a föld, mintha üreg lett volna alatta. A közeli rét tőzeges hely. A Dobogóban sok a pézsmapatkány. Prémjéért vadászni szokták. 181. Csús, -ba: Csúcs, -ba: Csuhús, -ba: Csuhúcs, -ba [KIO: Csuhus] S, Mf, r. Jelenleg víztároló (halastó) van a helyén. 182. Förső, -be: Fő&ő, -be [K8/a: Försőrétek; r K8/c: Förső rét; r KIO: Förső K12: Förső P: förső; r] S, sz, r. 183. Sarádi-árok: Sarádi-viz: n. Srütsr Kráva 'Saráder Graben' [K8/c: Sarádi csatorna; Cs] Vf, Cs. A Sárád nevű hely alatt folyik el. Az adatközlők nem ismerték: 61. KIO: Rádoy mező — 104. K8/a: Bibitz lakás — 110. KIO: Sárhegy — 121. KIO: Kertekalylya — 122. KIO: Monosy — 124. KIO: Kertekállya 11. — 126. KIO: Hosszunyáros — 129. K12: Nyárosalja — 131. KIO: Vásárosállya, Sárhegy — 133. KIO: Vásárosállya (Sárád) — 137. K9: A helység körül — 138. K8/c: Kaposberki sarok — 142. KIO: Êrveg (Ervég?) — 151. KIO: Régi belsőhely 1., II. — 153. K8/c: Gerebicze eleje — 173. KIO: Számú Szömörő — 180. KIO: Tabaka. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1746: Bm. L. Inquisitiones 144. (VI.) K8/a = 1859 e: BiŰ 324. — K8/b =1869: BiŰ 325. — K8/c = 1860 k.: BiŰ 326. — K8/d =* 1870 k.: BiŰ 327. — K9 = 1855: BmK 125. — K10: = 1856: BiK 92. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson. — P: 1865 — MoFnTl : 1791 — Hnt: 1973 — Bt: 1977. Gyűjtötte: Havasi Dezső joghallgató, Havasi János joghallgató, dr. Krauth János jogász. — Adatközlők: Balaskó János 55, Horváth Vilmos 31, Kiss József 60, özv. Koller Jánosné 72, id. Krauth János 66, Orbán János 40, id. Orbán József 80, Perleczki Géza 41 é. 6. BIKAL Bikal, -on, -ru, -ra, -i: n. Pikâl: n. Bikái, in, fun, uf Pikál, pikàhr [BC1: Bika alya BC3, 4: Bikala BC5: Bikaly BC8: Bikali SchQl—9, K8/a, K8/b, K9, K10. K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Bikal] — T: 1699 ha/2953 kh — L: 1024. A török hódoltság alatt népessége kicserélődött. A 17. század végén görögkeleti délszlávok lakták. Valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc kezdetén néptelenedett el. 1720ra ismét lakottá vált. Ekkor róm. kat. délszlávok népesítették be. Pár év múlva a szomszédos Mágocsról és Hajmásról magyarok jöttek. Ezeknek egy része később tovább vándorolt, páran beolvadtak az itt élő népességbe. A 18. század végén evangélikus német lakosság érkezett, mely lassanként a falu többségét tette ki. A múlt század elején magyarok is kezdtek betelepedni. A délszlávok részben elvándoroltak, részben pedig az ide települőkhöz asszimilálódtak. 1930-ban 328 magyar, 771 német, 1 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 827 magyar és 288 német élt itt. — P. sz. „Lakói (1865-ben): magyarok, horvátok, németek. Horvát lakói Zrínyi Miklós szigetvári hős, valamint Jurisits Miklós a kőszegi vár hősének TuropoZya-ból ide jött maradványai, — a kamara által itt telepittettek le. Német lakói a szomszéd megyékoől és részint németországból jöttek. Hajdani lakosai mind slav eredetűek lehettek, erre a topographiai nevek is utalnak". — A szomszédos Nagyhajmás horvát lakói között máig elevenen él a hagyomány, hogy ők Juristes Miklóssal jöttek Magyarországra. Napjainkban (1980) is élnek Jurisics nevűek Nagyhajmáson. — Fcs.: „Bikali lutrányosok" — mondják a közeli falvak magyar lakói. Ez a Fcs. az egykori vallási villongásokra emlékeztet. Bikal [1325: Bykol: AnjouOkm. 2:183]. A m. R., N. bik 'bükk' és az ai 'alj, alsó rész' összetétele. Tkp. értelme 'bükkös erdő alja'. (FNESZ. 110.)
