Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Vö, sz. 2498. [K8: Mánfai rétek; r] Földcsere révén kerülhetett a mánfai gazdák kezére. Vagyis Mánfa, Barátúr határában kaptak (vettek?) erdőt (erdőhasználati jogot?) a malomiak, akik cserébe rétet adtak a mánfaiaknak. Vö.: Cserkút és Bicsérd között, Boda és Magyarmecske között is volt hasonló határcsere. (Lásd ott!) 2499. Falu ajja [K9: Falun alól; r] S, Vö, r. A falu alatt van. 2500. Urasági rét [K3, 8: Pratum Dominate; r] S, r. Uradalmi terület volt. 2501. [K3, 8: Triturato . . . Dominate] Majorsági szérű volt. 2502. Kendörfőd [K3, 5: Canabeta, Kenderföld; sz K8: Canabete; sz K8: Kenderföld; sz K9: Kenderföld; sz] Os, S, sz. Kendertermő hely volt. 2503. Kendöráztató: Tó, -ra. Itt ázott a kender. 2504. Keszüi ut: Malom-vögyi ut: Pétörfai ut Űt. Keszü és Péterfapuszta felé vezet. 2505. Szöllőföldi düllő: Szöllő föle [K9: Gadószöllőfölött; sz] Ds, Os, sz. Szőlő volt alatta. 2506. Falurét S, r. 2507. Farkasveröm: Farkazsveröm [K3: Farkas verőm; r K5, 8, 9, 12: Farkas verem; r, sz P: Farkasverem; sz] S, sz, r. Korábban kis 1 is volt itt. 2508. Legelői kut Kis csigáskút volt a legelőben. 2509. Szöllőhögy: Málomi-högy [K3, 5, 8: Winea; sző K3, 5: Szőlők; sző K8: Polgárok szölleje; sző K9: Malomi hegy; sző K12: Szőlőhegy; sző Hnt, Bt, MoFnT2: Málom-Szőlőhegy Pt: Malomi szőlőhegy; sző] H, sző és Lh. 2510. Legelő [K5: ~; 1] Os, mlen, 1. 2511. Autós-csárda: Lauf'ér-csárda [Hnt, Bt, MoFnT2: Laufercsárda] Ta, csárda. Tulajdonosáról. 2512. Kökényi ut Üt. Kökény falu felé vezet. 2513. Szöllőföli dülő [K9: Szőlők felett; sz K12: Szőlőfeli dülő; sző] Ds, sz. Szőlő van alatta. 2514. Hosszu-mëgye : Hosszu-megyei-düllő [K12: Hosszú megye; sz, sző] Ds, sz, sző. Hosszabbak voltak itt a parcellák. 2515. Siklósi ut: Országút [Kl : Via Postalis ad Siklós 'Postaút Siklósra' K8 : Via Postalis Vina Eclesia Schikloschinum Versus; út K8: Péts—Siklósi posta ut; út] Űt. Régi postaút volt, most műút Siklós felé. 2516. Beníce, '-be [K9: ~; sz P: Benkei; sz] Ds, sz. 2517. Nagyárpád: Árpád, -on, -ru, -ra, -i: n. Árpád: n. Árpád, in, fon, áuf Árpád, Arpádzr [BC1, 2, 4, 5: Árpad BC2, 3: Nagy Árpad BC3: Kys Árpad BC8, 8, SchQl—9, K8, 9, 12, P: Árpád Hnt, Bt, MoFnT2, Pt: Nagyárpád] Vr. 1955-ig önálló község volt; azóta Pécs része. — A 14. század elején vidékünkön két Árpád nevű falu létezett egymás mellett [Györffy 1:271], és mindkettőnek külön temploma volt. A török hódoltság elején már csak a mai Nagyárpádot jegyezték fel az adóösszeírásokban [BH. 1972:113]; a hódoltság végére azonban ez is elnéptelenedett. 1724 előtt kezdett ismét benépesedni délszlávokkal. Rövidesen németek is megtelepedtek itt; a délszlávok pedig elköltöztek. A múlt század elejétől élt Árpádon magyar anyanyelvű is. 1880—1890 között emelkedett a magyar anyanyelvűek száma 100 fölé. 1930-ban 194 magyar, 599 német, 1 horvát és 2 szerb anyanyelvű lakosa volt. 1955-ben olvadt be Pécs városába. — P. sz. ,,A lakosság őseinek állítása szerint [a mai lakosság] Fekete erdőbeli (Schwarz Wald), és mégis maguk között különös sváb nyelvet használnak". Nagyárpád belterülete: 2517—2551. — A Nagyárpád helynév utótagja Arpád-ra, a honfoglaló magyarok fejedelmére emlékeztet (FNESZ. 63. Árpádhalom alatt!); Nagy- előtagja pedig arra utalhat, hogy a vele szomszédos és kisebb OZaszárpádhoz képest ez volt a nagyobb település. A két plébániás Árpád (~ 2 falu!) emléke az 1743. évi Can. Vis.-ban: „Árpádon két templom fekszik romokban". [Györffy 1:271]. 2518. Uj ut Új útvonal Nagyárpád és Kertváros között. 2519. Jezsuita-fődek: n. Ezvitáksr: n. Jezuvit&ákdr 'Jesuiten Aecker' [Pvj: Jezsuita földek; sz K8: Jesuiten Acker; sz K9: Jesuitenaecker P: Jesuiten dülő NB: Jezuiten Aecker W: Jesuitenäcker] Ds, sz. — P .sz. „valaha a Jézusrendüek birtokában". — NB. szerint „valószínűen itt voltak a pécsi jezsuitáknak a' földjeik". 2520. Kemény Zsigmond utca [Hnt, Pt: ~ : u] U. Űj utca. 2521. Téglavető-rét: n. Cigdlófdnvizen