Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

gödör: Halál-gödör Gs, mlen, bokros. 288. Sapka-tó: n. Sápká-tó Tó volt. 289. Csertetői-legelő Ds, 1. Itt forrás is van. A neve: Cser tetői-forrás; F, Kút. 290. Cser-tető [MoFnT2, Pt, Mt: Csertető] Ds, bokros hely. Itt áll a csertetői bányász mártírok emlékműve [MeP 24. o.]. Lásd még a 283. sz. név alatt! 291. Eszperantó utca [Kor.: Zrínyi u; u Pt: <*••; u] U. 292. Vájár köz [Kor.: Jókai köz; köz Pt: ~; köz] U, Köz. 293. Szüret utca [Kor.: Szőlő u; u Pt: ~; u] U. 294. Egyenlőség utca [Kor.: Hegyalja u; u Pt: u] U. 295. Lámpás-tetői út [Pt: ~; út] Űt. 296. Lámpás, -ba: Lámpás-vőgy [K9, T8: Lámpás; belsőség, sző, bányatelep V: Karolin vgy Mt: Lámpás-völgy] Vö, e, r. A hagyomány szerint ebben a völgyben találtak először Pécs környékén szénkibúvásokat. Egy szegény ember favágó fia talált volna rá a „fekete kövek''-re. Mind többen csatlakoztak hozzá; és éjjel, lámpások segítségével is kutatták szén után. A névnek ez a népi magyarázata. (Lásd még: MŰ 57, 58. o.). „A határrész elnevezésekből az is megállapítható, hogy Pécs keleti határrészében, a mai Lámpásvölgyben már a XVII. században ismerték a szénkibúvásokat (Senes, Szenes, Szönyeüs — a mai Fekete-hegy) ... Itt a föld- és szőlőtulajdonos polgárok, túlnyomóan tűzzel dolgozó iparosok fogtak a kőszén bányászatához... az első név szerint ismert bányaművelő Matakovits lakatosmester volt, aki még 1787 előtt kezdett kőszenet termelni saját műhelye számára ... az Első Pétsi Szénássó Társaság a Lámpásvölgyben még egy tárót nyitott... Ez a táró a Borbála nevet kapta" [Ért. 239., 241., 248. o.]. 297. Karolin-bánya: Karolin-akna [K9: Karolin Bánya; B TI: Karolin-akna SchQ9: Fodina Carolinae 'Karolina-akna'; Lh] B volt. A bánya 1855-ben került Riegel Antal bányavállalkozó kezéből a DGT birtokába. Riegel 1852-ben jött Pécsre, és geológusként, bányamesterként itt szakszerű bányászathoz kezdett. Pécsről Szabolcsra ment át, és ott nyitott bányát [BA 29. o.]. 298. András-akna: András-bánya-vőgy: n. Andreász-sacht 'Andreas Schacht' [K9: András bánya; B K9: Bányák; B, r, sz TI: András-akna; B T5: András bánya; B Tll, A: András akna; B K16: Andreas Sch.; B V: András a.; B] B, akna volt; ma a Széchenyi-szállítóakna légaknája. 1852-ben itt, a „Szenes hegy" (ma; Fekete-hegy) aljában, az András-bányatelek területén kezdte meg a DGT a pécsi kőszén kutatását, és itt mélyítették le az első aknát, az András-aknát [BA 27. o.]. 299. András utca [Pt: ~; u] U. 300. [T5: Szent Flórián; szo] 301. Flórián utca [Pt: ~; u] U. Az utca elején áll Szent Flórián szobra. 302. Bányatelepi Iskola: Pécsbányai Iskola [Hiv.: Debreceni Márton úti Ált. Iskola; É] É, iskola. 303. Debreceni Márton utca [Kor.: Plébánia u; u T5: Plébánia u; u Pt: ~] U. 304. [T5: Városi Rend. Kap. hiv.] 305. Rákos Lajos utca [Pt: ~; u] U. 306. Május 1. út [Kor.: Lakóczi-völgy, Bánom, Nagybánya-réti-völgy, Nagybánya-völgyi ut Pt: ~; ut] Űt. 307. Bánom, -ba [K9, T8, Nyr: ~; sző P: Bánom szöllő; sző Mt: Bánom-tető; Dt, sző] Do, Dt, sző, gy. — A. sz. sokan bánták, hogy ott szőlőt telepítettek. Ezért lett Bánom a neve. — P. sz. „egy vállalkozó e terjedelmes tér vételét megbánván; így ezen tájék Bánomnak neveztetett". 308. Kopasz-fődeh [Pvj: ~; sző] Do, sző, mlen. Rosszul termő földje van. 309. Bánomi út [Pt: ~;. út] Űt. 310. Auróra utca [Pt: ~; u] U. 311. Rózsa-domb Do, k és Vr. — A. sz. a Rózsa család települt ide elsőnek. 312. Aposta-rét [K2: ~; r] Vö, r és belsőség. 313. Arany János utca [Kor.: Vasút utca; u Pt: ~; u] U. Régen bányavasút vezetett el az utca alatt. 314. Lehel utca [Pt: ~; u] U. 315. Honvéd köz [Pt: ~; Köz] Köz. 316. Határőr utca [Pt: ~ ; u] U. 317. Dobó Katalin utca [Kor.: Csaba u; u Pt: ~; u] U. 318. Sudár István utca [Kor.: Engels u; u Pt: ~; u] U. 319. Április 4. utca [Kor.: Bajtárs u; u Pt: ~; u] U. 320. Klapka utca [Pt: ~; u] U. 321. Csurgó, -ba [K9: ~ ; 1] Do, sző, mlen. 322. Lámpás-völgyi út [T5: Lámpás