Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

racker' Ds, sz. Lenyúlik a mocsoládi határra. 294. Puszta-rét: n. Pusztdvízd 'Pußtawiesen' [K12: Puszíarét] S, Mf, r. Esőzések idején gyakran került víz alá. Legeltetni is ritkán lehetett rajta. 295. Pusztamalom: n. Pusztamíl 'Pußtamühle' [MoFnT2: Pusztamalom] S, Os, r. Egykor itt is vízimalom működött: Puszta­réti-malom néven. Az adatközlők nem ismerték: 104. K2: Piscatura — 104. K12: Karmusa, Kurmu­sa — 104. P: Kurbasa (?), Karbasa (?) — 106. K2: Alnetum — 109. K7: Csargó — 110. K2: Prata coloni — 111. K2: Inquili­ni — 115. K2: Nagy Völgy — 117. K2: Arundinetum purum — 118. K2: Pisca­tura — 119. K2: Praedium Győrgye — 121. K2: Vineae — 121. K8/a: Szöllő — 123. K2: Silva — 124. K2: Agri Fursák Rendje — 126. K12: Hercegházivölgy — 126. NB: Hercegláz — 127. K2: Silva — 129. K2: Arundinetum purum — 132. K8/a: Szöllő — 134. K8/a: Kapás völgy — 143. K2: Mola — 146. K2: Silva — 164. K2: Vinea Dominalis — 165. K9: Czi­ganygödör fölött — 168. K2: Rudera Mo­nasterii — 176. K2: Rudera Templi — 179. K2: Sylva — 184. K8/a: Szöllő — 193. K2: Diversorium — 194. K6: Nagy Hajmási Gyalogh Ut — 199. K10: Horkő állja — 206. K2: Mola — 207. K2: Tegu­laria — 213. K2: Mola — 225. K8: Plé­bánia (föld) — 242. K2: Pascum — 266. K2: Educillium — 268. K2: Via ex Jenő — 270. K2: Via 5 Ecclesiensis — 278. K2: Educillium — 282. K2: Mola — 289. K2: Terrénum Locale. Nem tudtuk lokalizálni: P: Kinceli csárda; csárda volt. Az írásbeli nevek forrásai: K2 = 1790 k.: Pvárad 9. d. — K4 = 1833: BLUrad. 291. — K6 — 1754: Bm. L. Inquisitiones. 1754. A. — K7 = 1857: BmT 105. — K8/a = 1862: BiŰ 511. — K8/b = 1865: BiŰ 512. — K8/c = 1868: BiŰ 513. — K8/d = 1900: BiŰ 514. — K9 = 1855: BmK 175. — K10 = 1857: BiK 144. — K12 == 1864/ 1888: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson. — P: 1865 — NB: 1894—1904 (2696) — MoFnTl : 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Szerecz Józsefné Hertelendi Henrietta főisk. adjunktus. — Adatköz­lők: Baumann József 47, Hertelendi Já­nos 64, Lambert Ferenc 82, Radies Mi­hály 84, Ruppl Mátyás 62, Szabó Kálmán 45, Víg József 64, Víg Józsefné Strasszer Katalin 62 é. 5. KAPOSSZEKCSÖ Szekcsü: Szekcső, -n, -rü, -re, -i: n. Szëksi: n. Szëkcsi, in, fun, uf Szëkcsi, fun Szëksi, szëkcsdr, szeksidr [BCl: Szekcheo BC4: Szekcsőn (!) BC5, 6, SchQ2—4, K8/a, K8/c, K8/d: Szekcső SchQ 1, 5? Szektső BC7: Szekcső BC8, SchQ6—9, K7, K8/b, K9, K10: Kapós Szekcső K12, P, Hnt: Kaposszekcső] — T: 2109 ha/3665 kh — L: 1515. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt; majd né­pessége részben kicserélődött. A 17. század végén néhány magyar és elmagyarosodó szláv család lakta. A 18. század első felében németek telepedtek meg, s a múlt szá­zad második felére a németek száma túlhaladta a magyarokét. A magyar lakosság ez­időtájt mind nagyobb számban költözött a szőlőhegyekbe, sorra benépesítve Dáró-, Nyerges- és Nyáros-szőlőt. 1930-ban a faluban 281 magyar és 817 német anyanyelvű, a szőlőhegyen 519 magyar és 8 német anyanyelvű lakott. 1979-ben 1382 magyar és 151 német lakosa volt a községnek; a szőlőhegyeken élt ezek közül 479 fő. — P. sz. „Haj­dan csak Szekcsőnek neveztetett. Később a határán keresztül folyó úgynevezett Ka­pos vizétől még Kapós nevet is nyervén, lett belőle Kapós Szekcsü, megkülönbözte­tésül az ugyané megyében fekvő Szekcsőtől." — Fcs.: „Szeksier vamsztknëb" — mond­ják a szomszéd községekben, mert a szekcsőiek nagyon szerettek divatosan öltözköd­ni. Még a kabátgomb minőségére is adtak. A „szeksiar knobhëngszt" kifejezéssel azon élcelődtek, hogy sok alacsony, nagyhasú ember volt Szekcsőn. — 1975. I. 1-től Tolna megyéhez tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom