Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

cos. Régen e, majd 1 volt. Most 'akácos erdő. 85. Monyorómás: Monyoro-ómás Ds, sző, gy. A felső részében mogyoróbokrok voltak. — A. sz. a földimogyoró itt vadon terem. Sütve fogyasztották a helybeliek. — Lehet, hogy a név a mogyoró 'növénynév' és a mái 'oldal' jelentésű sző összetételéből alakult. 86. Perekiiűi -iit Üt. Pereked falu felé. 87. Cserszéli Ut Üt. A Cser mellett vezet el. 88. Kerittési-rét : Kerittés, -be S, r. Itt húzódott régen a malomkerítés. 89. Fehér-födes Os, sz. Fehér színű talajáról. 90. Itató-rét: Itató, -ba [MoFnT2 : Itató] S. r. Régen itt az árkon itattak a pásztorok. 91. Határ-knt [K8/a: Határ kuti rét; r K8/b, KIO, P: ~ ; r] S, r. Régen itt kút lehetett a perekedi határ mentén. 92. Ak:ó~högyi-szöllö [K8 b: Alsó hegyi SzÖlö; sző KIO: Alsóhegy; sző P: Alsó hegyi szöllő; sző] Ds, Men, sző. 93. Nagy-hát [MoFnT2 : ~] Dh, sz. 94. Pótlék, -ba Gs, sz. Ebből egészítették ki a dűlők hiányos parcelláit. Gyenge minőségű földek. 95. Pcreködi-gödör [T: Perekedi Gödör; sz P: ~] G, mlen. sz. Pereked határa mentén. Az adatközlők nem ismerték: 36. K9: Faluná — 45. K16: Martonfapuszta — 58. T: Szőlők Alja — 63. KIO: Malom felé. Nem tudtuk lokalizálni: T: Kovács házhely, Sürü; 1. Az írásbeli nevek forrásai: K8/a = 185E: BiÜ 503. — K8,b. = 1858: BiÜ 503. — K9 = 1854: BmK. 189. — KIO = 1857: BiK 142/1. — K12 = 1865: Kat.-színes birtokvázrajz — T = 1860: Telekkönyv' (Bm. L.) — Can. Vis. = 1829: Canonica Visitatio Hosszúhetény. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1478. Gyűjtötték: Pál József főisk. hallgató és Révfalvi Ildikó főisk. hallgató. — Adatközlők: Gáspár Béla 50, Magyar Lajosné Tanó Ilona 39, Takó Ferencné 45", Takó Péter 74. Tanó János 66, Török Zsigmond 84 é. •'. 124. DINNYEBERKI Berki: Dinnyeberki, -be, -bü, -be, berki [BC1 : Dinye Beky (!) BC5: Dinyebefrk (!) -BC6: Dinye-Berlqi BC7: Dinye Berky BC8, SchQ6—9: Dinnyeberki ScbQl: Dinye Berki SchQ2—4: Dinnye-Berki SchQ5: Dinye-Berki K8/a, K8/b, P: Dinnye Berki K10: Dinyeberki, Dinnyeberki Hnt, Bt, MoFnT2: Dinnyeberki] f : 358 ha 1490 kh — L: 266. A, török hódoltság alatt folyamatosan lakott falu volt. Lakossága azóta is magyar. Csak időnként élt itt néhány nem magyar anyanyelvű. 1930-ban 352 magyar, 1 horvát és 43 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 267 magyar élt itt. — Nh.: Az ágodi nemesek és a boldogasszonyfai lakosok a tatárdúlás után ide költöztek a berekbe. így lett az új falu neve Berki. Később egy Dénes nevezetű uraságról meg a Dénesberki. Dénesberke ne. et kapta. (Lásd még a 104. és a 107. sz. nevek alatt!) — Fcs.: Rinyoberki, mert „rinnyás ,mocsaras' hel vót". Dinnyeberki [1305 1320 1372 1746: Dinneberki: Györffy 1:297]. A m. dinnye növenynévnek és a bc7*efc 'liget' -i képzős származékának összetétele. (FNESZ. 180). 1. Árok: Falu árok Vf. A falu közepén folyik át. 2. Túsó-ódal [Fő u] U. A fahma;- ez az egyetlen utcája. A két házsor között rét van. Ha egyik sorból átmennek a másik sorba, mindig a Túsó-ódal nevet említik. 3. Egészségház É. Rendeltetéséről. Korábban Matyasovszky Péter lakása volt. 4. Iskola: Harangláb: Templom É. Iskola működött benne, ill. templomként is használták. 5. BusziarÚLtló: Körforgalom Kis tér. 6. Kidturház: Községház: Községkocsma É. Mai és régi rendeltetéséről. 7. Bót: Kocsma [Italbolt, Vegyesbolt] É. Rendeltetéséről. 40 Bcranya földr. nevei I. 625