Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 109—190: Pécsi járás

tesi-malom: n. Gàjgërmil 'Geiger-Mühle': n. Bagomíl 'Bagó-Mühle' [T: Bagó malom K16: Bagó m.] Vízimalom. Tulajdonosai nevéről. 1874-ben Glück Gáspár birtoka volt. 59. Gájger-ódal Do, e a Geiger-malom fölött. 60. Ördög-hid: n. Tájfdlszpruks 'Teifelsbrücke' Híd. Mély gödör felett ível át. 61. Ó-major-dülő [K12: Goricza ómajor] D, sz, e. 62. Hosszu-börc: n. Hózibzrc 'Hosszu-bérc [K9, P: Hosszubörcz; 1, r, sz, sző. KIO: Hosszú Börcz] Do, e, sz, akácos. 63. Merc-ma­lom: Dallos-malom: Horos-malom: Palánk-malom: n. Horos-mü 'Horos-Mühle': n. Merc-míl 'März-Mühle' É. Vízimalom volt. Tulajdonosai nevéről. 64. Jëszënsz­ki-rét: n. Jëszënszkivîzd 'Jeszenszki­Wiese' Vö, S, r. 65. Magpörgető Magszárító. 66. Bánya-ódal: n. Kruvdszájdd 'Grubeseite' Do, e. Régen Jeszenszky uraság itt kőbányát nyitott. E helyen kalamászt (kocsikenőcsöt) is égettek. 67. [K8/a: Sző­lő; sző] 68. [KIO: Schlafhamer] 69. [KB/a: Legelő; r] 70. Malom-árok [MoFnT2: Sorn:ás-patak; Vf] Vf. 71. Csemötekert Ds, csemetés. 72. Becsali, -ba [KIO. P: ~; 1] Do, 1, e. Az adatközlők nem ismerték: 14. K8/a: Régi irtás — 20. KIO: Kanner Hotter — 30. KIO: Weingartsberg — 38. KIO: Kopf — 48. K8/a: Goriczai puszta — 52. T: Kószál malom — 52. K16: Kocsal m. — 54. KIO: Langewiesen — 67. K8/a: Szölö — 68. KIO: Schlafhamer — 69. K8/a: Le­gelő. Nem tudtuk lokalizálni: T: Goriczai malom — T: Goriczai kaszáló. Az írásbeli nevek forrásai: K8/a — 1874: BiŰ 213. — K8/b — 1875: BiŰ 214. — K9 = 1855: BmK 87. — KIO = 1857: BiK 65. — K12 — 1865: Kat. színes birtokvázrajz. — K16 = 1883: KT 5560. — T = 1874: Telekkönyv (Bm. L.) — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Hegedűs István ált. isk. ta­nár. — Adatközlők: Cirják Jánosné 62, Cirják Mátyás 70, Geiger József 71, Ka­szás Sándor 32, Kaszás Sándorné 39j Zdencsár Attila 13 é. 120. LOVÁSZHETÉNY Lovászhetény, -be, -bü, -be, -i: n. Làszëting, in, fon, áf Lászeting, lovászheté­nyi' [BC1 : Louasz Ettin, Lovász Heteny BC5 : Lovas Hettén BC6, SchQ2—9 : Lo­vász-Hetény BC8, SchQl: Lovászhetény 1715: Lovász Hetin (Bm. L. Conscr. No. 4., p. 8.) K8/a, K8/b: Lovász Hetény K8/c, d, K9: Lovászhetény K12: Lovász He­tény P, Hnt, Bt, MoFnT2: Lovászhetény] — T: 861 ha/1485 kh — L: 388. A török hódoltság alatt lakott falu volt. Lakói valószínűleg magyarok voltak. A felszabadító háborúk után elnéptelenedett. A 18. század elején vált ismét lakottá. 1710 körül németekkel telepítették be. Német lakossága mellé a múlt század közepén kez­dett a magyarság betelepedni. 1930-ban 30 magyar és 467 német anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 224 magyar és 174 német élt itt. — P. sz. „... a' Lovászattói vette^ ere­detét és nevezetét, a' helység lakói a' ló tenyésztés és tartásban kitűnőek lévén... Előbb e helység lakói magyarok voltak, és a' Pécsváradi várnak lovászai lehettek... A mostani német lakói [1700 körül telepedtek ide]". — A 73. ponttól nyugatra eső rész Nagypallhoz tartozott. Ezt a nagypalli K12 (1865) és K9 (BmK 137; 1855) is jelzi. Lovászhetény [1292—7: Luazhetyn: Györffy 1:316, 1212/1340—9: 9 Heten: uo.]. A Hetény hn. magyarázatához lásd Hosszúhetény etimológiáját. A megkü­lönböztető szerepű Lovász- előtag arra utal, hogy a falu lovakkal szolgált, adó­zott. (FNESZ. 387.) 1. Tejcsarnok: n. Milihferájn 'Milchverein' É. 2. T üzoltó szertár : n. Fájerspri­Cdháosz 'Feuerspritzehaus' É. 3. Tanácsház: n. Tonácsház 'Rathaus' É. 4. Kultúr­ház: n. Kultur 'Kulturhaus' É. 5. n. Lërerhàosz 'Lehrerhaus' É. 6. Templom, -ba:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom