Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

nyájai ut Űt. Csa volt Kónyafára. 80. Hossziszó: Hosszuszó [Káldy—Nagy: Hoszszúszó Conscr. 1696: Hossziszó, Ossziszó, O sziszo K8/a: Hosszuszó ; r K12: Hoszsziszó T: Hosszuszó] Vö, r, sz, É-i része jelenleg halastó a mágocsi határban. A török adóösszeírások faluként említik (Káldy—Nagy: 61. o.); és az 1696-os összeírás szerint 6 délszláv család élt Hossziszó faluban. A 17. században néptelenedett el. Lásd még Mérő: A mágocsi Hossziszó dűlő (Műv. Táj. 1962. ápr. 82—83.). 81. Hossziszói-árok : Méhész-árok [MoFnT2: Méhész-patak] Vf, mely halastavakba ömlik a mágocsi határ mentén. Közelében a 17. századig falu volt [Hoszsziszó]. 82. Baranyai-árok: Sásdi-árok: Sásdi-viz: Széki-viz: Nagy-árok: Baranyai-viz: Baranya-csatorna: n. Kánál 'Kanal': n. Sásddr Krávd 'Sásder Graben' [MoFnTl, Bt: Baranya-patak K12, MoFnT2: Baranya-csatorna] Cs. A Sásdivölgy vizeit összegyűjtő nagyobb Vf neve. Csikóstőttős határában ömlik a Kapósba. Szabályozása előtt gyakran kiöntött a töttösi és szekcsői rétekre. 83. FősöHajut: Hajút, -ra, -ba Mf, r, sz. 84. Hollós, -ba, -ra Ds, sz. Régen erdő volt. 85. Parrag-szöllö : Parag-szöllő : Pórag-szöllő [K8/a: Paragszőllő Bm. L. Tag. t. 1860. k.: Parragszöllő Bm. L. Űrb. 1863: Paragszölő K12: Pórag szőlő P: paragszőlő Bm. L. Tag. t. 1871: parragszöllő föld T: Paragszőllő] Men, sz, sző, mlen; a sző kipusztulóban. — A. sz. itt "Paragos a főd", ezért nehéz művelni. A homokos talajú mezőt itt hosszabb ideig parlagon kellett hagyni. 86. Kilin ajja [K12: Kilinoja] Os, sz, r. 87. Csapás, -ra Csa. 88. Alsó-Hajut: Hajút: Asó-Hajut: n. Unddr Hájut 'Unter Hajút' Mf, r. A rajta átvezető Csa régen fontos út volt Dombóvárra. A hely egykor sz volt, Eszterházy herceg tulajdonában. 89. Hajút, -ra: Hajó ut: Hajúd, -ra: n. Hájud [Bm. L. Űrb. 1872: Hajúd Bm. L. Br. j. 1899: Hajú, Hajó K12: Hajó] S, r, korábban sz. — A. sz. állathajtó út (Csa) volt, amely az egykori uradalmi réteken át Szőlőhegynek (Kaposszekcső része) és Dombóvárnak tartott. Az út még megvan. Kb. 10 m széles. Szederfák övezik. A csatornákon való átkelést erős és széles fahidak biztosították. Nagy Ferenc szerint valamikor itt egy léghajó leesett; ezért az ide vezető utat Hajó ut-nak, rövidebben Hajut-nak vagy Hajó-nak nevezték el. 90. Közép-mező: Közép-dülő: n. Mitliakar 'Mittelacker' [K8/a: Közép mező; sz Bm. L. Tag. t. 1860 k. : Középmező P, T: Közép mező K12: Közép mező IL] S, Men, sz. Három nagyobb dűlő közül ez a közbülső. 91. Zártkert S, Men, sz, k. Ujabb név. A téesztagok itt kaptak kertet, ill. háztáji földet. 92. Sziget, -re, -be: Sziget-domb : n. Inzal 'Insel' Ha, sz. Szigetszerű földhát; kb. 45—50 kat. hold nagyságú hely. A mellette levő rétet gyakran elönti a tavaszi áradás, de a szigetet nem lepi el a víz. Ezért ezt szántónak és bolgárkertnek is használhatták. 93. Közép-mező ajja [K12: Közép mező I.] Men, S, sz. 94. Mágocsi uton fölül: Mágocsi uti dülő [Bm. L. Űrb. 1872: Mágocsi útra dülő] S, Men, sz. Alatta halad a Mágocsi út. 95. Pedagógus-főd S, Mf, sz. A helyi pedagógusok illetményföldje volt. 96. Hétház: Herke Tamás kertje Do, k. 97. Pajta-högy [K8/a, K12, KIO, Bm. L. Űrb. 1898: Pajtahegy; 1, sző K9, T: Pajtái hegy] D, mlen, bokros, akácos hely. — A. sz. itt nagy gabonapajták állottak. Ezekben nyomtatták (lovakkal) a gabonát. 98. Pina-gödör G. Új név. Egyesek szerint a nevét alakjáról kapta; mások úgy tudják, hogy a gödör találkahely. 99. Szabad-főd: n. Frájákar 'Freiacker' [K8/a, K12: Szabad föld; sz K9: Szabad föld; sz, Vf T, P: Szabadfőid] Men, S, sz. 100. Halas, -ba: Hollós, -ba [K12: Halas: sz] Men, sz. 101. Kis Máté-főd: n. Kis Máté-félt 'Kis Máté-Feld': Mágocsi uti-fődek: Mágocsi-fődek [K8/a: Kiss Máté földje; sz Bm. L. Tag. t. 1860 k., T, K12, P: Kis Máté földje; sz] S, Men, sz. Tulajdonosa volt az egyik Máté család. A Kis megkülönböztető ragadványnév. Máté családnevűek ma is élnek a faluban. 102. Egörfé: Egörfő [K8/a, T, P, Bm. L. Urb. 1893: Egerfű; sz Bm. L. Br. j.