Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás
limbo s-erdő : Kilimbos-erdő : Kilimbus, -ba [K8/a: Gilimbus erdő K12: Kilinbus] Do, sz, e. 47. Hótt-árok Vf; gyakran kiszáradt. 48. Kis-főd-jobbítás [K8/b: Kisházasok legelő illeték; sz] Ds, sz. A kisházasok kapták, meg azok, akik a sarkosan kimenő parcelláik vagy a rosszabb talajú földjeik miatt jobbítást 'javítást' érdemeltek. 49. Hosszi-szabad-fődek: n. Frájákar 'Freiacker' [T, P: Szabadföld] Ds, sz, 1. 50. Kilinyi-rét: Kiliny, -be: Kilin, -be: Kilim, -be: Méhes, -be, -re [K8/a: ~;rP: Kiliny, Kilény T: Kilény Bm. L. Tag. t, 1871: kilényi rétek K9: Méhesi; Mo, 1] Mf, r. 51. Cser-ajjai-rét S, Mf, r. 52. Mózer-sarok: n. Mózarspic 'Moserspitz' H, sz, r. Sarkos hely. Tulajdonosáról. Egykor urasági birtok volt. 53. Cser-ajjai-bozót [KIO: Bozót Bm. L. Tag. t. 1871: Cseralyai bozót] Do, 1. Közelében régen e volt. 54. Ürgehögy-fölötti-dülő Dt, sz. 55. Kónyafa: n, Kunyafá [K8/a, K8/c, T, K12: Konyafa; sz K8/b: Konyafa dülő; sz] Ds, sz, 1, mlen, bokros hely. A név az elpusztult Kónyafalu emlékét őrzi. A hely 1510-ben Anyavárhoz tartozott Poss. Kónyafalw néven. (Csánki 3: 436.) Kónyafalva középkori magyar falu; népessége a török hódoltság alatt kicserélődött. A 17. század végén délszláv (valószínűleg rác) lakosság élt itt. A Rákóczi szabadságharc alatt néptelenedett el; lakói azóta sem voltak. 56. Kónyafai-gödör G, mlen, bokros hely. 57. Kónyafai-gyöp: Kónyafai-legyellő: n. Kunyafáartál 'Konyafaer Tal' [Bm. L. Tag. t. 1871: konyafai gyep; 1] Ds, 1. 58. Csatorna, '-ra, '-ba: Csatornakut [K8/a, K8/b: Csatorna; sz, e] Ds, sz. A domboldalból forrás fakadt. Vizét fából készült csatornával vezették el. A névnek korábban 'kút' jelentése volt; majd 'szántó, dűlő' jelentést kapott. 59. Kilinyi-ódal Ds, sz, mlen, bokros. 60. Kétárok-köz: n. Cvisancvá-króva 'Zwischen-zwei-Graben' [K8/c, K12: Két árok között; r] S, Mf, r. Két árok fogja közre. 61. Birkaakol: Akol, -hó: Birkahodáj É, birkaistálló. 62. Cser-ajj [K8/c, K12: Ceroj; sz] Ds, sz. Régen e, 1 volt. 63. Cserszél: Cser-szé Ds, sz. A régi Cser-erdő széle. 64. Bodon-kut: Bodony-kut: n. Bodonpruna 'Bodonbrunnen' Kút. Egy Bodony nevű csősz ásta és gondozta. 65. Ürge-högyi-ódal Do, sz. Sok ürge van itt. 66. Ürge-högy: n. Irge-h'éty 'Zieselmausberg' D, sz. Egy közismert mezei rágcsáló, az ürge 'Citellus citellus' nevéről. A mágocsi cigányok kedvelt foglalatossága itt az ürgeöntés. 67. Herke-vőgy [K8/a; K8/b, T, NB: Herke völgy; sz K9: Flerke völgy; 1, r, sz Bm. L. Űrb. 1863: Herke völgye Bm. L. Űrb. 1887: Herke Bm. L. Űrb. 1900: az adózók között olvashatjuk Herke Ferenc, Herke István, Herke Gergely nevét] Vö, sz. Régen legelő volt. 68. Cser, -be: Cser-erdő [K8/a: Cser erdő; e K8/c, K9, K12: Cserj erdő; e, 1 Bm. L. Űrb. 1872: Csererdő Bm. L. Br. j. 1899: Cserj erdő] Ds, sz. Hajdan nagy kiterjedésű erdő volt, cserfákkal. 69. Homokbánya: n. Szántgrúba 'Sandgrube' Ds, Gs. Homokkitermelő hely a régi Fenyereskert helyén. A helyi téesz tulajdonában van. 70. Sdller-kút: n. Sálarspruna 'Saliersbrunnen' Kut. Saller nevű bíró csináltatta. 71. Hosszóküinyi [NB: Hoszszókilinyi] Os, S, sz, r. 72. Feneresi-kut: Fenyeresi-kut Kút, gémeskút volt a Feneres-kertben, a legelő elején. 73. Feneres, -be: Fenyeres, -be: Fenyeres-kert [Bm. L. Kat. t. 1852: Fenereskert; 1 Bm. L. Tag. t. 1860: Fenyeres; r. 1 K8/a: Fenyereskertek; r K8/b, K12, T: Fenyeres; sz Bm. L. Űrb. 1872,1898: Fenyeres; 1] Ds, Men, sz, 1, egy része akácos. Régen jobbára legelő volt, majd fenyeret termeltek itt. 74. Feneresi-dülő Ds, sz. 75. Igyenös, -be: Egyenös, -be: Igyenös-cser [K8/b, K12: Egyenes és Kónyafa; sz Bm. L. Űrb. 1872: Egyenescser Bm. L. Br. j. 1899: Egyenes] S, Men, sz. A helyén egykor csererdő volt. 76. [K9: A régi sió; Mo, 1, sz, belsőség] Talán a Hossziszó: Óssziszó = 'régi sió' értelmezéssel leírt névváltozata. Ez esetben ez a név inkább a 80. sz. helyhez köthető. 77. hegy ellő, -re Do, 1. 78. Kisházas-főd : Kisházos: n. Klájnhájzlastika 'Kleinhäuslerstücke' Ds, Men, sz. Kisházas zsellérek kapták. 79. Kó-