Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

[K9: ~; e, sz] S, e. 138. Szentegáti-temető Te. 139. Főső-Galambos Ur, S, e. 140. Baris-kut [K9: Baris kuttya, Baris kutja; e, sz] S, e. 141. Szentegáti-árok Vf. 142. Bitófa S, sz. Az út és az Almás folyó kereszteződésénél régen egy embert felakasztottak. 143. Csordás-legellő : Tói-legellő S, 1. 144. Kis-égési-gödör G, e. 145. Kanász-legellő S, 1. 146. Kis-égési-téglaház. Téglaégető volt itt. 147. [K8: Pókozó; vízállás, e] 148. Banya-erdő S, sz. A. sz. a 19. szd. végéig erdő volt itt. 149. Főső-Galambosi-szél S, e. 150. Tüskés, -be [MoFnT2: Alsó-Szentegát] S. sz. 151. [K9: Cseresnyés Dombor K9: Cseresnyesdombor; e, Mo] 152. Kiskanáris Ví. Az Almás-patakot nevezik így. 153. [K9: Delelőrét, e, r, Mo P: Delelő; r] 154. Karászi ut: Csapás ut Üt. 155. Kis-égés [K12, MoFnT2: Kis égés K16: Kis-Egés puszta] S, sz. 156. Uraság utja: Hársfás ut Üt. Egykor csak az uraság használhatta, ma kövezett közlekedési út. 157. Elek, -be: Elekpuszta [Hnt, Bt, MoFnT2: Elekpuszta] S, sz, M, Lh. Báró Biedermann Elek nevű fiáról nevezték el. A múlt század második felében kis majorság két épülettel. Századunk elején lakossága 80 fölé emelkedett. Lakói magyar anyanyelvűek. 1930-ban 70, 1970-ben 48 személy lakja. A gyűjtés idején már csak 2 család lakott itt. 158. Katádfai-erdő [K12: ~] Ds, e. A község tulajdonában volt. 159. [K8: Nagyrekettye; r, 1 MoFnT2: Nagy-rekettye] 160. Eleki-dögtér. 161. Lonkai-remic S, e. 162. Lonkai-kut Kút. 163. Jakabháza S, e. Jelenleg nincs itt ház. 164. Galambos, -ba:, -ra [SchQ9: Galambos Akv. 1874: Galambosi puszta K9, 12, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] M, Lh, Hr, S, e, sz. A múlt század második felében kezdte lakni 2—3 magyar család. Az I. világháború után nőtt meg a lélekszám. 1930-ban 101, 1970-ben 140 magyar lakója volt. Korábban is település lehetett. Vö.: Csánki 2:607. 165. [K9, 12, 16: Alsó liget; e] 166. Galambosi ut Üt, amely Galambos felé vezet. 167. Tekeresi-árok Vf, folyása kanyargós, „tekergős". 168. Jegyzőtanya É, S, sz. A két világháború között a község területének déli részét kisebb tagokban kimérték, és kedvező feltételekkel eladták. Ez volt a jelszó: „Ne vándorolj Kanadába, inkább gyere Baranyába!" Sokan megpróbálták itt a tanyaszerű farmerkedést. 169. Alvári-tanya S, sz. 170. [K8: Nagy kigyos; sz, r] 171. Tantos-tanya É, S, sz. 172. Nagy-hid Híd. 173. Rác-tanya É, S, sz. Rácz nevű tulajdonosáról. 174. [K8: Kis kigyos; sz, r MoFnT2: Kis-kígyós] 175. Hajó-hidi ut Űt. 176. [K8: Kárász szél; e] 177. Körtefai ut Üt. 178. [K8: Kárász mező; sz, r, Kárász; sz] 179. Józan-tanya S, sz. 180. Vitéztelek Hr, S, sz. Az 1920-as években osztottak ki itt több telket a vitézi érem tulajdonosainak, akik itt tanyát létesítettek. 181. Sumonyi kövesut Űt. Sumony falu felé visz. 182. Hegedüstanya S, sz. 183. [K9: To fenék; e] 184. [K9: Kerektó; e] 185. Csapás lénia Űt, Csa. A legelőre ezen hajtották le az állatokat Galambospusztáról. 186. Galambosi-szántók S, r. 187. Okorági-tanya S, 1. Az okorágiak vették meg az uradalomtól, és ridegmarhák legelőjeként használták. 188. Kigyós-erdő [K8: Kigyos erdő; e, Kigyos; e MoFnT2: Kígyós-erdő] 189. Bálizs-tanya S, sz, e. Egykori tulajdonosáról, akinek 300 kh. földje volt itt egy tagban. 190. Kárászi-temető. A puszta temetője volt, néhány év óta már nem használják. 191. Temető ut Út. 192. Puszta ajja S, 1. 193. Tótfalu Lh, Fr. A báró tót 'szlovák' zselléreket telepített itt le. 194. Kárász, -ra [SchQ9: Kárász predium K12, 16: Kárász puszta Hnt, Bt. MoFnT2: Kárászpuszta] M, Lh. A múlt század folyamán naggyá nőtt település lakói gazdasági cselédek voltak, kevés kivétellel magyar anyanyelvűek. A századforduló körül lakossága csaknem 400 főre nőtt. 1930-ban 217 magyar és 2 egyéb anyanyelvű, 1970-ben 152 magyar anyanyelvű lakja. 195. Kárászpuszta Hr, S, sz, e. 196. Uraság utja Üt. 197. [K8: Lapinya erdő; e; Lapinya; e] 198. Havasi-tanya É, S, sz. Már nem laknak itt. 199. Belső-sóstó [K8: Mester tó;