Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

[K14: ~] S. 1. 79. Homokos-gödör G. Innen viszik a homokot az építkezéshez. 80. [KI: Belső Nyiaritska K9: Nyáritska] 81. Nagy-erdei-dülő [K14: Nagyerdő dülő P: Nagy erdei; sz] S, sz, e. 82. Nagy-erdő [K9: ~; sz, e, Üt] S, e, sz. 83. Erdő alja S, sz. 84. Temető-dülő [K9: Temetői, sz K12, 14, MoFnT2 : ~] 85. Közép-dülö S, sz. 86. [K9 Kisfabot, sz] 87. Kendörfőd [K9, 14: ~ P: Kenderföldek] S, sz. 88. Hársfa-dülő S, sz. A mellette álló hársfáról. 89. Hosszu-rét [K9, 14: ~[ S, r. 90. Kósa, -'ba [K9: Kozsa, Kosa K12, 14: ~ P: Kosai Kaszálók] S, sz, r. 91. Kósai-kut Kút. 92. Kósai-viz: Kósai-árok [P:~] Vf. 93. Kósai-malom [P: ~] Ma volt. 94. [KI: Kosa Erdő] 95. Rekeszt, -be: Rekeszti, -be [K9: Rekesztő] S, sz, r. 96. Bötös, -be [K9: Bőllős, r K14: Bőttős MoFnT2 : ~] Mf, r. 97. Harmat-hidi-rét : Harmat-hid [K14: Helységrét] S, Mf, r. A területén levő ugyanüyen nevű hídról. 98. Harmat-hid Híd, amely feltűnően nedves az itt lecsapódó harmattól. Az adatközlők nem ismerték: 4. P: Kis csárda — 23. P: Újházi dülő; sz — 33. P: Rüelődi; sz — 35. K9: Berek-erdő; e — 36. P: Mikó kuti; sz — 45. K12: Nemeskei határra dülő — 50. K9: Hajtómegye; sz Űt KI2: Hajlásmegye dűlő K14: Hajlósmegye dűlő — 52. K9: Pusztai; sz, r K14: Puszta rét — 54. KI: Csiraháza Erdő K14: Uradalmi Erdő — 55. K14: Csokonya — 57. K14: Helység Erdő — 61. KI: Csikós tó; sz — 64. P: Babola házai — 69. K14: Bokaháza — 70. K14: Katona dűlő — 71. K9: Köves K14: Kövesd dűlő P: Kövesdi; sz — 80. KI: Belső Nyiaritska K9: Nyáritska — 86. K9: Kisfabot; sz — 94. KI: Kosa Erdő — 97. K14: Helységrét. Nem tudtuk lokalizálni: P: Csák rét P: Bodányi rét P: Aló Tó P: Aranyos kúti forrás. Az írásbeli nevek forrásai: KI = 1476: Plan von dem zur Hochgraf Theodor Batthyanischen Herrschaft Mosgo gehöriegen Dorf Nemeske. Mozsgó — K9 = 1855: BmK 217 Croquis — Kl

2 = 1865: Kat. térkép — K14 = 1857: U 285 — P: 1864 — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1979. Gyűjtötték: Dölles Erzsébet főisk. hallgató és dr. Rónai Béla főisk. tanár. — Adatközlők: Farkas Ernő 54, Mikó István 82, Vas Ferenc 62 és Vas Lajos 64 é. 95. SZENTDÉNES Szengyenizs : Szendénös: Dénös, -ön, -rü, -re, -i [BC4: Szent Denis BC5: Szent Gyenis BC6—8: Szent Dienes SchQl, 3—9: Szent-Dienes SchQ2: Sz. Dienes K8: Sz. Dienes K12, P: Szt. Dienes Hnt (1949-től), MoFnT2: Szentdénes P: „Köznyelven Szt. Gyenisnek is mondják..." — T: 1207 ha/2098 kh. — L: 449. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység. Lakói azóta is magyarok. — 1930-ban 600 magyar anyanyelvű, 1970-ben 438 magyar, 4 német és 7 délszláv lakja. P: „A község nevéről bizonyosat nem tudni, csak annyit, hogy az első itt megtelepedett ember neve Dienes volt, és ettől vehette nevét". Adatközlőink a Tinódi, a Ferták és a Berek dűlőben talált épületmaradványok alapján azt mesélik, hogy a falu lakossága e három település egyesüléséből alakult ki. — Fcs.: Részlet egy hosszabb falucsúfoló versből: „... Satocsinyálló Sumon, / ...tartó Szengyenizs, I Katonatartó Szentlörinc ..." (Berze Nagy 2: 595.) Szentdénes [1478: Zenthdyenes: Csánki 2:525; 1287/1468: de S. Dyonisio: Györffy 1:384]. A települést temploma védőszentjéről, Szent Dénesről nevezték el. (FNESZ. 605.) 1. Uj utca [Zrínyi utca] U. 2. Cigánysor Ur. Cigányok lakják. 3. Fő utca [Petőfi ufca] U. 4. Csipcsarap, -ba: Vásártéri utca: Kűső utca [Kossuth utca] U. A község leégése után kezdték építeni. Az utca lakói haragszanak a gúnynévért. 32 Baranya földr. navel I. 497