Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

5. Vásártér S, p, r. 6. Kocsma É. 7. Köz, -be [Rákóczi utca] U. 8. Sarok, -ba Ur. 9. Templom. Róm. kat. templom, 1750-ben építették. 10. Templom tér Tér. 11. Szentháromság szobor Szo. 12. Hősök emlékműve. Felszabadulási emlékoszlop. 13. Paplak É. A. sz. 1802-ben épült, Csábli György volt a falu első lelkésze. 14. Kultúrház É. Régen ez volt az olvasókor épülete. 15. Tinódi kútja. Gémeskút a Tinódi dűlőben egy öreg nyárfa mellett. 16. Tinódi-dűlő: Tinódi, -ba [KI6: Tinódi erdőalja MoFnT2: Tinódi-dűlő] S, sz. A. sz. itt volt Tinódi Lantos Sebestyén birtoka. A kút és az öreg nyárfa mellett ma is számos kő és cseréptöredék található. Itt állt Tinódi Lantos Sebestyén háza. 17. [K8: 1800 k: Kis István bokra, r K8, 10: István bokra; sz]. A név lokalizálása a területátcsatolások miatt csak megközelítő pontosságú. Lehetséges, hogy az északabbra lévő, mai nagypeterdi területet jelölte. 18. [K10, 8: Nyugati Sziget; sz] 19. Szigeti ut: Országút Űt. 20. [K10: Keleti Sziget; sz K8: keleti Sziget dülő; sz] 21. Cigány-gödör G. 22. Kultur-árok Vf. 23. Pöszérimajor [K10: Pöszériszántó; sz K8: Pöszéri föld, sz] S, sz. A hódoltság után herceg Eszterházy uradalmához tartozott. 24. Fánika-dülő S, sz. 25. Büdösfai ut [KI: Nagy Ut: Horgas ut] Űt. Nem biztos, hogy a Kl-ben szereplő, Bóhafa és Ranódfa között Rózsafáról Szentdénesre vezető régi út nyomvonala azonos a mostanival. De a térkép szerint ezen a tájon kell keresni. 26. Főső-Buafa: Nagy-Buhafa [KI: Bohafa K8: Bóafa; 1: boafai-legelő; K8: Boófa K9: Bóafa; sz, 1 K10: Boófai dülő P: Buafa dülő; sz, régen itt apró, bozontos fák voltak K12: Buhafa dülő K16: Boafa] S, sz. Először 1397-ben említik Bolhafalwa: Balhafalwa néven. (Csánki: 11/475.) Az 1500-as években — a háborús idők miatt a két község összeköltözött, a bolhafalviak magukkal vitték földjeiket Szentdénesre. 27. Vágási-dülő : Vágáskü, -re [K8: Vágásköi Mező; sz K12: Vágási dülő K9, 10, 16, P: Vágáskő; sz] S, sz. P: „itt a régi időben lakás volt, melynek kőmaradványaiból követ szedtek fel és most is találtatnak itt apró kövek". 28. Haraszti-dűlő [K8, 9, 12, P: ~; sz] S, sz. P. sz. „régenten itt kerített rétek voltak". Zsolt Zs. kutatásai szerint az 1542-ben még említett Harazthy helység emlékét őrzi, amely a török hódoltság idején elpusztult. Építkezési törmeléket, meszesgödröt találtak itt. Vö. Káldi— Nagy: 153. 29. [P: Haraszti alja; sz] 30. Högy-uti-dülő [K10: Hegyutja K12: Hegyuti dülő; sz] S, sz. 31. Högy-ut. Gyalogút egy árok mellett. Ezen jártak a nyugatszenterzsébeti határban lévő szőlőhegyükre. 32. Középső-dűlő [K12, P: Megye dülő; sz K8: Megyei dülő; sz] S, sz. A határ északi részének közepén helyezkedik el. P. szerint: „régen itt nagyobb bokrok által különíttettek el dűlők, ill. a földek". 33. Hosszuki-dülő [K8: Hoszi dűlő; sz K9: Hoszu; Hosszú; sz K10: Hosszuk K12, P: Hosszú dülő; sz] S, sz. P: „itten most is hosszabb a föld". 34. Legellő [K8, 9, 10, 12: MoFnT2 : Nagy bokor legelő; 1 P: Nagybokor; 1] S, 1, e, sz. Nagyon sűrű, tüskés és bokros terület volt ez régen. 35. Pöszéri-dülő : Pöszéri,-be [KB, 9, 16: Pöszér; r, sz K12: Pöszéri dülő'P: Pöszéri dülő; sz] S, sz. P. szerint „mert apró, pöszmés búzát terem". A kutatások alapján szolgálóialu volt, ahol a kutyatenyésztők (pecérek) laktak. A 13. században a király már nem tartott igényt szolgálatukra, eladományozta a falut. Vö: Györffy: L/371. 36. Sarok S, 1. 37. Kanász-kut Kút. 38. Betyárcsárda [P: Pusztavendégfogadó] É volt. P. szerint itt régen vendégfogadó állt, mert a „régi üdőben Szigethvár felé ezen ment az országút". Zsolt Zs. kutatása alapján földesúri jogú kocsma volt, az 1760-as évekig szerepelnek a vezetők nevei. A. sz. épületmaradványokat, sőt aranyat is találtak errefelé. 39. Tőttés. Töltés a legelőben. Azt tartják, hogy ez volt a törökök országútja. Azonos lehet a 38. szám alatt P. által említett országúttal. 40. Kis-gfót Vf. Nh: Amikor a törökök „kihurcolkodtak" ezen az