Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás

szen 1944-ig foglalkoztak szénégetessel. Más névmagyarázat: Simon György .tanító itt szokott felszállni a Kisvasúira. 176. Asó-csapási-kut Kút. 177. Szénégető S, 1. A szénégetők telephelye volt itt. 178. Végál, -ba [K3: Praedium Végágh; e K12: Vegál, Végál P: Végál; oldalas, fiatal e MoFnT2 : ~] S, e, r. 179. Határ ut Űt. 180. Község-erdő [K12: Terecseny] Ds, e. 181. Rókalukak Do, p. A partoldalban rókalyukak találhatók. 182. Kertesi-jődek Do, sz. 183. Kis-kut F. 184. n. Poldikászi véh 'Boldogasszonyfaer Weg' Üt. Boldogasszonyfára vezet. 185. Eggyes-szőlő Meredek domb, sző. 186. Karikós-domb : Tető, -re Dt, sző. Mindenfelé „oldalas" domb. 187. Lucsis, -ba. D, e. 188. Csúszás, -hó. A vasúti töltés itt 1940-ben nagyon megcsúszott. 189. Vusics-szőlő D, sző. 190. Csiga-rét: Csigakert Vö, r. 191. Soponyai-főd Do, sz. 192. örházi-rétek S, r. 193. Homokos-gödör G. 194. Kis-kápolnás Vö, e. A. sz. ezen a tájon egy fán Mária-kép függött. 195. Kápolnás-vőgy [K13: Kaponás Völgy] Vö, e. 196. Kis-Terecsëny [K3: Praedium Kis Terecseny; e K13: Kis Terecseny] Ds, e. 197. Magas álé: Hosszú álé: Bund Károly álé Űt 198. Elágozó. A gazdasági vasút itt ágazik el Sasrét, ill. Lukafa felé. 199, [K3: Lukafaer Bach; Vf MoFnT2 : Lukafapusztai-patak] Vf. 200. [K5, 13: Nagy Rét; r] 201. Csebényi ut. Gyalogút Csebény községbe. 202. [K13: Kellei Hegy] 203. Csikó-rét [K5: Csikórét; r] S, r. „Ebbe vót egy fóka csikó, azok ott nyarätak.'' 204. Szénás-gödör Vö, bozót. Itt volt az uradalom idejében a cselédek szénájának a helye. 205. Zsidó lénia Űt. Erre szállították a zsidó kereskedők a lukafai üvegárut. 206. [K13: Wald-Wegagh] 207. Vasuti-agácás : Korcsányi-agácás Men, e. 208. Boí'só-íábla: Gula-kuti-tábla Men, sz. 209. Szürüskerti-tábla: Zsebi-főd Men, sz. 210. Hájd-főd D, sz. Hájd nevű intéző kapta a földosztáskor. 211. L-alaku-tábla Do, sz. Alakja a nagy L-hez hasonló. 212. Tilos ut: Tüosi ut Üt. Parasztember nem mehetett rajta, csak az uradalom használhatta. 213. örház-tábla Do, sz. 214. őrház É. 215. Kisvasút Gazdasági vasút Terecsenypuszta felé. 216. Száz-gödör : Száz-gödrös Gödrös, bokros, nagyon hepehupás terület. 217. Kettes-hid Híd. A patak és a kisvasút hídja. 218. Pirsut: n. Hirsvéh 'Hirschweg' Űt. Vadászatok alkalmával használatos lesút. 219. Zsidó ut [K12: Judenweg] Űt 220. Jámborkai-erdő [K5, 12, 13: Jámborka; e K14: Jámborkai-erdő P: Jámborka; „volt legelő, most szántóföld, oldalas, egy része tuskóhajtásos növényi oldalas erdő] Do, e. 221. [K13: Kellei Völgy] 222. Szénégető Mf, r. Csikó-rét végében hosszabb ideig faszénégetéssel foglalkoztak. 223. Cserkész-gödör G, bokros. 224. Cserkész-kut: Cserkésztábor G, bokros. Itt szoktak táborozni a cserkészek, azok építettek ki itt egy forrást. 225. Ny éves-tábla [K12; Todtes Grab] Do, sz. Hasonló alakjáról nevezték el. 226. Szürüs-kert S, mlen. 227. Műhej-tábla D, sz. 228. Korcsánypuszta [Akv. 1761—1771: Mola Korcsány, Kortsány BC7: Pusta Korcsany SchQ9: Korcsány K3: Gewesene Mühl; Ma K12, 13, 14: Korcsány P: Kis-Korcsány; ,,uj plántált erdő, Berek hajdan egy malom is. létezett ott" Bt, Hnt, MoFnT2: Korcsánypuszta] M, Lh. A 18. században itt állott a Korcsányi-malom állandó molnárral. Az anyakönyvekben egy-egy hamuégető is feltűnik itt ebben az időben. (Főleg cigányok, németek és délszlávok.) 1920 után készült el a Korcsánypusztát kiszolgáló vízmű szivattyútelep, és fűrésztelepet is létesítettek itt. — A 19. század utolsó harmadában itt nagyméretű, uradalmi major alakult ki 150—160 lakossal. Népessége gyakran cserélődött. 1960 körül elnéptelenedett, jelenleg 8 fő lakja. A Biedermann-uradalom majorja volt. 229. ököristálló É. 230. Gulaistálló É. 231. Ispánlakás É. 232. Magtár É. 233. Pumpa-kut Kút. Nyolc méter átmérőjű, 108 m mély. Egyszer két ember beleesett. 234. Műhel É. 235. Hideg-ódal Do, sz, majd 1, jelenleg ismét sz. 236. /span-grödör G, mlen. Régebben bővizű forrás volt