Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
K15: Sturz, sz P: Födél, sz — 218. K14: Gödrös K15: Gruben, sz, P: Gödör dülő, sz — 219. K14: Csigás K15: Schnecken, sz P: Csiga, sz — 221. K14: Sarok Kl 5: Dreispitz, sz P: Háromszegü düllö, sz. Nem tudtuk lokalizálni: P: Nyiresi dülő Akv. 1862—1872 Hárságyi Gőzmalom. 1862-től több alkalommal helynévként találjuk meg a somogyhárságyi anyakönyvekben. Az írásbeli nevek forrásai: K12 — 1865: Kat. térkép — K14 = 1846 U 396, 1853 U 397, 1857 U 398 — K15 — 1852 Croquis — P: 1864 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1979. Gyűjtötték: dr. Vargha Károly főisk. tanár és dr. Rónai Béla főisk. tanár — Adatközlők: Geyer Márton 66, Tapsonyi István 58 és Vekerdi Ádám 45 é. 6 9. SZENTLÁSZLÓ Szentlászló: Szellászló, -n, -ru, -ra, -i, szentlászlai, szellászlai: n. Szenglázl, in, fu, áf Szenglázl [SC2—3, 5, 7, 9: Sz. László SC4: Sz. Laszlo SC6: Szent László Akv. 1735—1736: Laslo, S. Ladslo, Sz. Laslo SchQl—4: Szent-László SchQ5; 8: Simeg-Szent-László SchQ6—7: Simegh-Szent-László SchQ9: Sümegh-SzentLászló K12: Szentlászló K14: Szent László P, Bt, MoFnT2 : Szentlászló]. — T: 1399 ha/2431 kh. — L: 963. A török hódoltság alatt valószínűleg nem folyamatosan lakott helység. A 18. század elején magyar—horvát vegyes lakosság élt itt. 1774-ben németekkel telepítették be; a régi népességet pedig Toponárra telepítette át a földesúr. Ezek közül több viszszaszállingózott. A helység lassanként egészen német jellegűvé vált. Az ősi, magyar nevű családok is beszéltek németül. A múlt század második felében újra terjedt a magyar nyelv. — 1930-ban 105 magyar és 751 német anyanyelvű, 1970-ben a külterülettel együtt 581 magyar, 365 német és 26 délszláv lakója volt. — A. sz. a falu lakói eredetileg magyarok voltak. A török hódoltság után horvátok népesítették be. — P. sz. a szentlászlói plébánián föllelhető adatok szerint első lakói horvátok lehettek. „Később németek telepedtek meg, s annyira elszaporodtak, hogy jelenben (1864) itten lakó horvátról szó sem lehet." Az adatközlők úgy tudják, hogy a németséget gróf Festetics Lajos telepítette a magyarok és a horvátok helyébe 1777-ben és a következő években. A Volksbund tagjai közül néhányan már 1944 őszén elmenekültek, a többieket pedig 1946 januárjában telepítették ki jobbára a Német Demokratikus Köztársaságba. Helyükre részben a jugoszláviai Nasice vidékéről és a szlovákiai Naszvadról jöttek magyar családok. Ezeket a telepítéseket a közeli puszták: Kisszentlászló és Ritics egykori cselédei egészítették ki. Szentlászló [1237—40: duo ville, que vulgo appelantur Sancti Ladizlay (= két falu, amelyet közönségesen Szentlászló-nak hívnak): PRT. 1:786; 1346: Scenthlazlov: AnjouOkm. 4:641]. A falu templomának védőszentjére, Szent László magyar királyra utal. (FNESZ. 608.) 1. Szenvendel: n. Vendelíni Szo. A legelőre vezető út elején áll a háziállatok oltalmazójának, Szent Vendelnek a szobra. 2. Fölsőfalu: n. Óvartárf 'Oberdorf Fr. A régi falunak a templomtól É-ra fekvő része. 3. Fő utca: Kosut utca [Kossuth Lajos u] U. Eredetileg ez volt a falu. A többi része később létesült. 4. Posta, -'ra: n. Poszt 'Post' É. 5. Szövetközeti-bót: Rudolf-kocsma: n. Vercháusz 'Wirtshaus' É. Ma az ÁFÉSZ kezelésében lévő vegyesbolt. Korábban a névadó tulajdonában volt kocsma. Második nevét is használják, de ritkábban. 6. Malom ut: Malom köz: Almamelléki ut: n. Mílveh 'Mühlweg': n. Cudrmíl 'Zu der Mühle' U. A Szövetkezeti-bolt mellett indul K-i irányba, s a malomhoz, illetőleg a szomszédos Almamellékre vezet. 7. Hostel, -ba: n. Hófstel 'Hofstelle' Fr. A Fő utca Ny-i házsora mögött elterülő k és gy. 8. Rót Jakab: n. Rót Jákop É. Bognár-
