Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

— 230. K2: Ruh Wüssen — 231. K2: Ruh Aker — 232. K2: Kleine Mühl Wüssen. Nem tudtuk lokalizálni: P: Eredék; e. A K8 szerint még Magyarszékhez tartozott. Jelenleg Sikondával együtt Komló (Mánfa) része. Az írásbeli nevek forrásai: KI = 1780?: GT 36. — K2 = 1781: GL fasc. 408.; 1780?: GT 72. — K3 = 1842: GT 20.; 1805: GT 92.; GT 38.; 1797: DMT 24.; 1792: DMT 24/a.; 1797: GT 54. — K4 = 1854: DMT 24/f. — K5 = 1862: PiT 7.; 1869: DMT 24/e; 1860: DMT 24/b, 24/c, 24/d. — KI—5 alatt felsorolt térképek Magyarszékre és Németszékre vonatkoznak. Magyarszék neveihez: K7 = 1857: BmT 107. — K8 = 1869/1870: BiŰ 489. — K9 = 1855: BmK 181. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz. — Németszék neveihez: K7 = 1859: BmT 115. — K8 = 1859: BiŰ 612., 1862: BiÜ 613. — K9 = 1855: BmK 222. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz. — Kishertelend neveihez: K7 = 1859: BmT 100. — K9 = 1855: BmK 146. — K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz. — Ujabb források: P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 —MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Swierkiewicz József tanár. — Adatközlők: Bohn Teréz 14, Győző Etelka 14, Győző Ferenc 50, Hagenthorn János 14, Honvári Rudolfné 45, Schaff János 66, Szabó Imre 78 é. 48. KOMLÓ Komló, -ba, -bu, -ba, komlai: -n, -ru, -ra, komlói [BC1: Kumlod BC2—3: Komló BC6—8, SchQl—9: Komló KI, 2, 4, 5, 8, 9, 12, 16, P, Hnt, Bt, MoFnT2: ~] — T: 7422 ha/12 884 kh — L: 28 191 — Mánfa + Pécsbudafa = Mánfa (1949) Komló + Kisbattyán + Mecsekfalu (neve 1928-ig Szopok volt) + Mecsekjánosi — Komló (1954) Komló + Mánfa = Komló (1958). Mivel a jelenlegi Komló hat korábbi faluból tevődik össze, ezt az adattári számozásban is figyelembe vettük. Az egykori településhatárok könnyebb áttekinthetősége érdekében a külterületi számozás a korábbi falvak határa szerint történt. Ez a következő: 215—231: Kisbattyán; 232—260: Mecsekjánosi; 261—284: Mecsekfalu; 285— 350: Komló; 351—461: Mánfa; 462—543: Budafa. Az írásbeli nevek forrásainak megadása is az egykori falvak szerint történik. — Fcs.: „Komlóba sorba ment az ëbugatás". (Berze Nagy 2: 407.) Komló község 1951-ben lett járási jogú város. 1954-ben hozzácsatolták Kisbattyán, Mecsekjánosi és Mecsekfalu községet; 1958-ban pedig Mánfát, mely korábban, 1949ben magába olvasztotta Pécsbudafa községet. Komló városhoz tartozik még Sikonda, mely korábban Magyarszék részét képezte, valamint Zobákpuszta, mely azelőtt Hoszszúhetényhez tartozott. Komló a török hódoltság alatt is valószínűleg folyamatosan lakott helység. A 18. században lakói magyarok voltak; ezek közé a század végén németek kezdtek betelepülni. A németség száma lassú ütemben növekedett, 1890-ben 50% fölé emelkedett. Lakóinak száma ekkor 427 volt. 1812-től kezdve több kísérlet is történt Komlón a szénbányászat megindítására, de ezek sorra megbuktak. így a népesség kialakításába még nem szólt bele a bányászat. 1892-től a szénbányászat jelentős fejlődésnek indult; a lakosság idetelepültekkel növekedett meg. 1930-ban Komlón és a kialakított bányász lakótelepeken 2187 lakos élt, közülük 203 volt német, 5 pedig egyéb anyanyelvű. Magyarul nem beszélt ekkor 61 fő. Bányászatból élt a lakók 68%-a. A helység várossá válása a felszabadulás után indult meg. — 1970-ben Komló központi belterületének Mecsekfaluval és Mecsekjánosival együtt 24 871 lakosa volt. További belterületi lakóhelyei: Kisbattyán 186, Mánfa (Budafával) 907, Sikonda 49 és Zobákpuszta 173 lakossal. Komló [1256/1410: Complov: Györffy 1:328]. A 'komlóföld' értelmű m. komló köznévből keletkezett. (FNESZ. 350.) 1. Mecsekjánosi: Jánosi, -ba, -bu, -ba, -i: n. Jánosi, in, fun, áuf Jánosi, fun Jánosi [BC2—3: Jánosi desertum BC6: Jánosy BC7, 8, SchQl—9: Jánosi KI, 2, 8, 9, 12, P: Jánosi Bt, MoFnT2: Mecsekjánosi] Vr. Ide tartozik: 2—22. Mecsekjánosi Jánosi néven a török hódoltság alatt pusztává lett. 1730—1732 között né-