Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Cígalófa 'Ziegelofen' [Hnt, Bt, MoFnT2 : Téglagyár] Lh és téglagyár volt. Ma már nem működik. Spaár nevű volt tulajdonosáról. 109. [K8/a: Malom] A malomhoz tartozó föld neve. 110. Alsómalom: Szarándokimalom: Hajdinák-malom: n. Szârűnddmü 'Szarándoker Mühle' [K8/a, K9: Alsó Malom K8/c, K12: Szélier malom KI 6: Serand m.) É, vízimalom volt. A malom régen Szarándokpusztához tartozott. Hajdinák és Szeli nevű tulajdonosairól. 111. [K8/c: Malom árok] Vf. Ez hajtotta az Alsómalmot. Lásd a 110. sz. név alatt! 112. [K8/a: Közös Legelő; r, 1] 113. Puszta-rét: n. PusztaviZd 'Pußtawiese' S, Mf, r. Régen az uradalmi birtokhoz (pusztához) tartozott. 114. Csatorna [K8/c: Csatorna; Cs MoFnT2: Orfűi-patak] Cs. 115. [K8/a, b: Ziegelwiesen; r] Mellette téglavető (később téglagyár) működött. 116. [K8/a, b: Moroszt; Mo, r K9: Morast T: Morasz] Mf, mocsaras rét volt a csatornázás előtt. 117. Szatinai ut: n. Szátanar Véh 'Szatiner Weg' Üt. Szatina falu felé vezet. 118. Bodolai-rét: n. Boddlár Viza 'Bodolaer Wiese' S, Mf, r. A régi Bodolya (ma Bodolyabér) felé vezető út mentén. 119. Bodolai ut: n. Bodalár Véh 'Bodolaer Weg' Üt a régi Bodolya falu felé. Az adatközlők nem ismerték: 18. K8/a: Dreihotter — K9: Szamár [....] — 21. K8/a: Kohlplatten — 22. K9: Zsausa — 23. P: Ruhvinicza (?) — 27. P: Hörnyéker Tafel — 29. P: Gyümölcsényes Tafel — 31. K8,a: Hintendorf — 35. K8/b: Harmadik vető — 44. K8/a: Weingärten — 45. P: Weingarten vizén — 46. K9: Äcker — 53. K8/a: Úrbéri Rét — 54. P: Kleine Wiesen — 56. K9: Dorfweide — 57. K8/a: Kleefelder — 58. K8/b: Második vető — 59. K8/a: Rácz Gödör — 61. K8/a: Uradalmi Rét — 63. K8/b: Eíső vető — 73. K9: Gestutzte — 74. K8/a: Zarándoki Rét — 75. K8/a: Zsellér Rét — 78. K8/a: Erdő Alija — 79. K8/a: Inselstückel — 82. K8/a: Teufelsäcker — 91. P: Lange Wiesen — 92. K8/a: Teufelswiesen — 99. K8/b: Weracker — 101. K9: Buchwald — 107. P: Grabenäcker — 109. K8/a: Malom — 111. K8/c: Malom árok — 112. K8/a: Közös Legelő — 115. K8'a: Ziegelwiesen — 116. K8/a: Moraszt. Nem tudtuk lokalizálni: K16: Gerenda — P: langen Acker — P: Zwang Acker —P: Zwang vizn. Az Írásbeli nevek forrásai: K7 — 1859: BmT 85. — K8/a = 1848: BiŰ 203. — K8/b = 1862: BiŰ 204. — K8/c = 1889: BiŰ 205. — K9 = 1862: BmK 85. — K12 = 1864/1889 1892: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1883: KT 5560. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: dr. Pesti János főisk. docens, Urmankovics Rozália főisk. hallgató, Szabó Józsefné tanító. — Adatközlők: Bagossy Lászlóné 52, Blumenstein Andrásné 70, Katona József 65, Lacza János 80, Németh Gyuláné 40, Regős Mátyás 62 é. 39. LIGET Liget, -ön, -rü, -re, -i: n. Liged, in, fun, uf, Ligád, ligadar [BC1 : Liged BC2, 7, 8: Liget BC3, 5, 6, SchQl—9: Ligeth BC4: Kerék Szeghet (!) K8/a, K8/b: liget K7, K9, K10: Ligeth K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Liget] — T: 1207 ha/2097 kh — L: 584. Kerekliget középkori falu (Reuter: BarKözTel. 143) a török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott helység volt. Magyar lakossága mellé a 18. század utolsó harmadában németek kezdtek betelepedni. 1840 körül a németek betelepedése felgyorsult. A múlt század második felétől a falu 40—45%-a, az 1. világháború utáni évtizedben 53%-a volt német. 1910 körül jelentős lélekszámú (127 fős) cigány kolónia alakult ki Ligeten. 1930-ban 295 magyar, 346 német és 50 cigány anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 592 magyar élt itt. — A községet hajdan hatalmas erdők vették körül. — P. sz. is „Liget — valaha erdő [voltj". — Fcs.: 1860-ban volt először Ligeten vásár. Akkor az uraság levágatta a Rigó nevű ökrét. Aki eljött a vásárra, ingyen ehetett a „Rigó-levesből". — Egyszer a ligeti vadászok őz helyett szamarat lőttek, és őzként adták el. — A két történetet felidézve gyakran kérdezik a szomszédos falvak