Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
I. Bevezetés (Pesti János)
zése (Pesti János és Király Lajos munkája). — Az ellenőrzés alapelveiben, menetrendjében, módszereiben már 1976-ban ugyanazokat az elveket követtük, amelyeket nemrég Ördög Ferenc írt le (A földrajzi nevek gyűjtésének, ellenőrzésének és közzétételének kézikönyve. Bp. 1978. 30—42.). A közzététel munkálatai Még javában folytak a helyszíni ellenőrzések, amikor megkezdtük a közzététel szempontjainak kidolgozását. A közzététel egységes értelmezését az alábbi munkák szolgálták: a) Útmutató a Baranya megyei földrajzinév-gyűjtés ellenőrzéséhez és közzétételéhez (Pécs, 1975.) b) Kiegészítés az útmutatóhoz (Pécs, 1976.) c) A földrajzi nevek írásmódja (Pécs, 1975.) d) Mintaszövegek: Cserkút, Garé, Szentlászló (Pécs, 1976.) e) Rövidítések a névgyűjtemény adattárához (Pécs, 1976. ) f) Kiegészítő megjegyzések a „Baranya megye földrajzi nevei" c. névadattár közzétételéhez (Pécs, 1977.) g) Baranya megye településrésznevei (Pécs, Bp., 1977. ) h) A településnevek írásmódja (Bp., 1978.) i) összefoglaló szerkesztői tanácsok a „Baranya megye földrajzi nevei" c. kiadvány közzétevői részére. A felsorolt kéziratos munkák készítői: Pesti János (a, b, c, f, h, i), Hőnyi Ede (g), Pesti János, Reuter Camillo, Rónai Béla (d), Pesti János, Reuter Camillo (e). — A közzétevők részvételével két értekezletet tartottunk. Az elsőn (1976 februárjában) az útmutató (a, b), a nevek írásmódja (c), a mintaszövegek (d) és rövidítési jegyzék (e) volt a megbeszélés tárgya. Különösen a nevek írásmódjáról készített tervezet váltott ki nagy vitát. Ezen a tanácskozáson Fábián Pál, Földi Ervin, Hőnyi Ede, Papp László, Sebestyén Árpád is részt vett. Hozzászólásaik nyomán azt fogadtuk el, hogy a FÖNMÍSZ alapvetően jól szabályozza a földrajzi nevek helyesírását, és ettől eltérni nem szabad. Ezért a baranyai névgyűjtemény írásmódja a FÖNMÍSZ-t követi. — Utolsó értekezletünkön (1978 februárjában) a kéziratkészítés kérdéseiben állapodtunk meg. A vita alapja Barátúr község kézirata volt. Készítette: Pesti János. Ennek figyelembevételével kezdték meg a közzétevők munkájukat. Hasznos tanácsokat adott e végleges minta tökéletesítéséhez Bachát László, Balogh Lajos, Derne László, Hajdú Mihály, Kiss Lajos, Kovalovszky Miklós, ördög Ferenc, Papp László és Végh József. A nevek írásmódja és a hangjelölés kérdései A szóbeli neveket a dialektológiai vizsgálatok kívánalmait is figyelembe véve (lásd: Magyar Nyelvőr XCIV 1 _94—98.) fonematikus írásmóddal jegyeztük le; így is közöljük. Például: „25/13. Ásóvég 25/44. Bik-ódal 25/60. Kendörfődek." A szóbeli nevek helyesírásában, szűkebb értelemben az összetett földrajzi nevek névelemeinek tagolásában a FÖNMÍSZ-t követtük. A „Mutató"-ban a szóbeli földrajzi neveket mai köznyelvi formájukban, az akadémiai helyesírás szabályai (FÖNMÍSZ) szerint közöljük. Az írásbeli neveket betűhíven vettük fel a névmutatóba. — A magyar nevek fonematikus írásában követelményeink szerények voltak. A gyűjtőktől és az ellenőrzőktől csupán azt kértük, hogy jelöljék a zárt ë hangot, a magánhangzó hosszúságát, rövidségét, a köznyelvitől eltérő hasonulásokat 63/106. Nagy-sár: Nassár 63/125. Hatfani-mező), a köznyelvi helyesírásban Zy-nal jelölt hangnak I vagy j betűvel való írását. A hangszínárnyalatok jelzéséről (bár itt-ott tanulmányozható a gyűjtőlapokon) Baranyában is lemond-
