Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

I. Bevezetés (Pesti János)

vek adatolásának, egyúttal a gyűjtési idő alsó határának a 18. század elejét választottuk. Ennél távolabb visszamenni a történelmi múltba azért nem volt ajánlatos, mert a ma élő (szóbeli) névanyag közvetlen/folytonos névelőzményei jobbára csak a 19. századi, ritkán a 18. századi forrásainkban maradtak fenn. — Teljességre törekedve csak a kéziratos térképek neveit és a Pesty-féle anyag neveit vettük be adattárunkba. A helyszíni szemlék (Oculatae revisiones 1747—• 1785), határjárások (Metales 1696—1786), birtokperek (1754.), úrbéri törvényszéki iratok (1856—1860), erdőgazdasági üzemtervek (19., 20. század), vízrajzi üzemi térképek (19., 20. század) földajzi neveit csak részben dolgoztuk fel. — A Somogy megyei Levéltárban levő baranyai kéziratos térképek neveit Király Lajos jegyezte le. A pécsi levéltárakban Hoffmann Ottó, Pesti János, Reuter Camillo és Timár György végezte el a kéziratos térképek neveinek gyűjtését. Szita László ugyancsak Pécsett, a Baranya megyei Levéltárban dolgozta fel a határszemlék, határperek iratainak helyneveit. E fondok teljes névtani feldolgozásához további kutatómunka szükséges. Az általunk közzétett adatok csupán jelzik e források rendkívüli jelentőségét. (Lásd még Timár György: Az uradalmi kéziratos térképek névtudományi forrásértéke. — Hozzászólás a III. Névtudományi Kongresszuson, Veszprém. 1980. IX. 20—22.) — Az írásbeli nevek lelőhelyét az teszi ellenőrizhetővé, hogy a fenti forrásokra egyértelmű rövidítési rendszerrel utalunk. — Nehéz feladat volt a szóbeli és írásbeli nevek azonosítása, egyeztetése akkor, ha az egybevetést ortográfiai, lokalizálási eltérések bonyolították. Például Szászvár anyagában: „26/268. Kong-erdő [K8/a: Kongergo; e K10: Kongergő; e P: kongerdő; e]". Az élő nevek nagy részéhez könnyen kapcsolódott az írásbeli nevek rendszere, vagyis az írásbeli nevek 80—90%-a ma is élő név. A mai népi szóhasználatból kikopott nevek „Az adatközlők nem ismerték" minősítéssel kerültek az adattárba. Â SMFN, HMFN megjelenése után minden megyei gyűjtemény felveszi az írásbeli nevek közé a Pesty-féle névgyűjtemény neveit. Az olvasatok bizonytalansága miatt sok nehézséget jelentett Pesti Jánosnak a baranyai Pesty-féle anyag lejegyzése. A szerbhorvát nevek kiírását Barics Ernő, a német nevekét Vargha Károly segítette. A korábban Somogy megyéhez tartozó községek Pestyneveit Király Lajos jegyezte le. A Pesty-féle gyűjtésből átvettük a községek nevére vonatkozó korabeli (gyakran népetimológiás) magyarázatokat, a helység népességének eredetére utaló adatokat, a községek határrész-neveit, valamint a nevekhez kapcsolódó művelési ág(ak) megnevezését. A névanyag helyszíni és levéltári ellenőrzése 1974. február 25-én Pécsett, a Baranya megyei Levéltárban rendeztük meg az ellenőrzés munkálataival kapcsolatos tanácskozásunkat. A vitában tisztázódott, hogy az ellenőrzés kettős feladatot jelent: a) az írásbeli nevek ellenőrzését; és b) a szóbeli nevek helyszíni ellenőrzését. (Lásd még: A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1974. Seria 3. Linguistica — Philologica 57—98. p.) — Baranyában az ellenőrzést nagy mértékben nehezítette az írásbeli nevek rendkívüli bősége, és főleg az, hogy e nevek egy részét az ellenőrzők csak levéltári kutatással tudták lokalizálni. A gyűjtést követő ellenőrzés 1975 tavaszától 1977 őszéig tartott. Ez alatt a három év alatt kellett megoldani a még feldolgozatlan levéltári források neveinek összegyűjtését (Király Lajos, Pesti János, Szita László és Timár György közreműködésével), és erre az időre esett a Pesty-anyag lejegy-