Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

I. Bevezetés (Pesti János)

A szóbeli nevek gyűjtői — többségükben — igyekeztek pontos munkát végezni. Az apróbb hibákat, hiányosságokat az ellenőrzők javították, pótolták. A munka dandárja végül a közzétevőkre hárult. A helyszínen ellenőrizték a • szóbeli és írásbeli neveket, a hozzájuk fűződő adatok valódiságát, és szükség esetén helyesbítették azokat. Ujabb adatközlőktől új neveket, folklóranyagot, régészeti adatokat, nemzetiségi névváltozatokat gyűjtöttek; így sok esetben jelentősen bővítették vagy megsokszorozták a gyűjteményt. Az írásbeli neveket a Levéltárban, a tanácsokon és egyéb helyeken fellelhető térképekről lokalizálták; ezen felül helytörténeti monográfiákból és térképekből nagy menynyiségű történeti névanyagot gyűjtöttek. (Pl. a K2 jelűek egy részét, a K12 jelűeket nagyrészt, a BIK jelűeket teljes egészében stb.) Végül ők rendezték egységbe, öntötték végleges formába a közzétételhez — a szerkesztő elképzelése szerint — az ezernyi forrásból származó hatalmas anyagot, s közben elkészítették a végleges térképvázlatokat is. Mondanunk sem kell, hogy feldolgozás közben az ellentmondások feloldása, kisebb hiányosságok pótlása megkövetelte, hogy a közzétevők újra s újra szembesítsék az anyagot a helyszínen az adatközlőkkel. A közzétevők levéltári kutatásában kiemelkedően értékes segítséget nyújtottak a Baranya megyei Levéltár munkatársai közül Erdődi Gyula, Sándor László, Tegzes Ferenc és Teszári Árpádné. Az ellenőrzés során derült ki, hogy a cigány lakosság által használt helynevek is figyelmet érdemelnek. A mohácsi járás néhány községében (II. kötet) Hoffmann Ottó jegyzett fel és tett közzé cigány nyelvű földrajzi neveket. A német házneveket néhány faluban gyűjtöttük, de ezek közlésétől — terjedelmi okok miatt — el kellett tekintenünk. E névtípusra elsősorban a II. kötet (mohácsi járás) anyagában talál adatokat az olvasó. A gyűjtés megtervezésében és szervezésében jól hasznosítottuk a zalai, somogyi és tolnai tapasztalatokat. E témában az említett megyék névkutatóinak meghívásával 1973. december 5-én Pécsett tanácskozást rendeztünk a Tanárképző Főiskolán. (A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1974. Seria 3. Linguistica — Philologica. Pécs, Hungária, 1974. Szerk.: Pesti János és Temesi Mihály. 1—56. p.) A szerkesztő ezúton is megköszöni a gyűjtők és a közzétevő (szerző) kollégák lelkes, áldozatkész munkáját. Ugyancsak elismeréssel tartozik az adatközlőknek a szíves közreműködésért. A történeti (írásbeli) nevek gyűjtéséről Az élő (szóbeli) földrajzi nevek névtani történettudományi vizsgálatához nélkülözhetetlenek az ún. történeti (írásbeli) nevek. A „Heves megye földrajzi nevei" (HMFN) és a „Somogy megye földrajzi nevei" (SMFN) c. adattárak megjelenése óta senki sem vitatja, hogy az írásbeli neveket is fel kell venni a névadattárakba. A közzététel egységesítése érdekében tisztáznunk kellett a következőket: a) az írásbeli név fogalmát; b) az írásbeli nevek forrásainak időbeli és egyéb határait; c) a források viszonylagos teljességét, egyneműségét; d) a lelőhelyre utaló jelzetek rövidítési rendszerét; e) a szóbeli és írásbeli nevek azonosításának (egyeztetésének) kérdéseit. — írásbeli földrajzi névnek tekintjük a levéltári iratsorozatok, kéziratos térképek földrajzi neveit és a Pesty Frigyesféle gyűjtemény neveit. — Terjedelmi okok miatt Baranyában az írásbeli ne-