Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

A Szökédi út mentén terült el ; Németi, Szőkéd és Áta hármashatáránál. 44. Sze­listye: szh. Szëlistyë [K12: Selistje P: Szelistye; sz] D, sz. — A. sz. régen itt volt a falu. 45. Szelistye alatt: szh. Pod szëlistyëm [K12: Pod selistjem] S, r, sz. 46. Kertek alatt: szh. Zd bastyâmâ S, sz. 47. szh. Vodéncsicâ. Jelentése 'kis malom'. Ezen a: helyen kis malom állt, amelyet lebontottak. — A. sz. a németiek és sza­lántaiak itt őrölték gabonájukat. A két falu öregjeinek megegyezése alapján ki­jelölték a családok számára az őrlési napokat. Állandó molnár nem lévén, a kulcs kézről-kézre járt, így mindenki a saját gabonáját őrölte. 48. Za bërdom: szh. Zä brdom [K8: Zaberdon; r K12: Za brdom P: Zábrdom; r] S, r, e. A rétet er­dőfoítok (akácfával fásított) részek borítják. 49. Bokros: szh. Râsztinâ [K8: Hrashna; e, sz K12: Hrastina P: Szabina; bokros MoFnT2: Bokros] Ds, sz. 50. szh. Szpâjnszkâ zëmlja S, sz. Uradalmi föld volt. 51. Siroka lénia: szh. Sirokâ lénijá. A németi határokat összekötő széles földút. Jelentése 'széles út'. 52. szh. Riszityi [K8; Risicsi rét; r K8: Risicsi rét P: Riszits] S, r. Kis rétdarabok fek­szenek egymás mellett; ezeket a részréteket nevezik Riszityinek. 53. Németi-pa­tak: szh. Gát [Kl: Zestavieska rivus (Zestavieska patak); Vf MoFnT2: Németi­patak] Vf. Az adatközlők nem ismerték: 1. Kl: Cinctura Dominalis ,Uradalmi udvar' K4: Szérüs kert — 28. K6: Bajusz Tamás Kuttyja K6: Berkanov Bunar — 29. K6: Bajusz Tamás Völgye K6: Berkanov Do­le — 30. Kl: Tabula Dominalis ,UradaImi tábla' K3: Zaluska Poll, Zalusko Pollje P: Záláska polve — 37. K6: Zaporlevi Bunar — 39. K6: Berkanova Csaera ,Ba­jusz rétje' Kl: Fossa Aprorum „vaddisz­nók, disznók árka' — 40. Kl : Szapuska rivus ,Szapuska patak' K6: Kett Viz K6: Viz Vár — 53. Kl : Zestavieska rivus ,Zestavieska patak'. Nem tudtuk lokalizálni: K3: Szedlo; sz K3: Orlevatz; sz, Orlovatz; sz K3: Tsetvertak; sz P: Orlovatz; sz P: Cset­vertak; sz P: Siteti; sz P: Verbitza; r, Dolina; szőlő hegy — K6: Pap Földgye. Ezen szántó onnan veszi eredetyjit, hogy a németi pap birta és szántotta. (Felte­hetően az átai határban volt.) Az írásbeli nevek forrásai: Kl — 1763: Bm. L. Urad Mappa controversie (jelzet nélküli); — 1770: DMT. 9. — K3 = (1830 k.): DMT. 16. — 1796: GL. fasc. 408/B No. 7 Liber Fundualis — K4 = 1890: DMT. 18., DMT. 18/b; DMT. 18/c; —1859: DMT. 16/b.; — K5 1890: DMT. 18/d; — 1929: DMT. 13. — K6 = Bm. L. Inq. VII —191—1749 — K8 = 1851: BiÜ 601. — 1861: BiŰ Kim. — 1903: BiŰ 97 — NB = 2630: 1894—1904 — K12 = 1865: Kat. térkép — P: 1865 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Taradzsiané Klaics Emília ált. isk. tanár. — Adatközlők: Gorsics István 45, Gorsics Márk 69, Horváth Pál 60, Kádija Mihály 72, Kádija Mihályné 61 é. 180. PÉCSDEVECSER Devecser: Pécsdevecser, -én (-ön), -rü, -re (-be), -i: n. Tëvëcs: n. Tëvacs, in, fon, âuf Tëvëcs, tëvscszr [BCl, 3: Deuecher BC2: Devicher BC6—8, SchQl, 6—9: Devecser SchQ2—5: Devetser 1700: Nagy Deveczer, Kis Deveczer (BH. 1978. p. 60, 61) K3, 8, F, T, P, K12: Devecser Hnt, Bt, MoFnT2 : Pécsdevecser] — T: 478 ha/830 kh — L: 192. A török hódoltság alatt mindkét Devecser valószínűleg lakott helység volt. 1700-ban Kisdevecser már pusztává lett (BH. 1978. p. 82.); hamarosan a magyarlakta Nagyde­vecser is elnéptelenedett. 1733 körül népesedett be ismét; lakossága akkor német nyelvű volt. A múlt század harmadik harmadától néhány nem német anyanyelvű is lakott a faluban. 1930-ban 11 magyar, 247 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 78 magyar és 115 német élt itt. — P. sz. „a községnek hajdan Debics elneve­zése volt. A helység őslakói (értsd: korábbi lakói) szerbek voltak. Az is bizonyos, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom