Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)
A NÉPVÁNDORLÁS ÉS A MAGYAR HONFOGLALÁS KORA BARANYÁBAN Kiss Attila - A népvándorlás kora Baranyában
A NÉPVÁNDORLÁS KORA BARANYÁBAN A kizárólag írott forrásokra támaszkodó, klasszikus történettudományban a források hiányossága ellenére is az általánosító készség alapján, aránylag könnyű feladat egy nagyobb területegység: ország, tájegység történetét felvázolni, jóval nehezebb viszont egy kisebb egység - megye város, falu történetét megírni. Ahogyan közeledünk ti. szűkebb témánkhoz, annál inkább kell támaszkodnunk a szűkebb terület konkrét adataira, s kellene szűkebb területegység történetéről beszélni, ahelyett, hogy csak az általános történeti adatoknál maradnánk meg. Fokozottabban jelentkezik ez a probléma azoknál a történeti korszakoknál, melyeknél az írott történeti források konkrét, kis területegységekhez való kötése nehezen megvalósítható; itt a klasszikus történeti forrásokat a régészet eredményeivel kell kiegészíteni. A régészeti és történeti forráscsoportok - jellegükből adódóan - nem mindig adnak azonos válaszokat. A két forráscsoport egyeztetésének elve az kell legyen, hogy adataik között a lehető legkevesebb ellentmondás maradjon fenn. Ebből az egyeztetésből gyakran olyan nehézség adódik, melyről már itt a bevezetőben meg kell emlékezni. A klasszikus történettudomány eszköze és forrása a szó. A szó pedig szimbólum, jelkép - már az emberi fogalomalkotás terméke. Amikor az egyes írott források - függetlenül attól, hogy jól vagy rosszul (helyesen, vagy hamisan) beszámolnak valamilyen eseményről, emberek nevét, rangját, népek nevét vagy események lefolyását, helyét stb. mondják el, valamiféle formában mindig fogalmi rendszerrel közölnek tényeket. Ezzel szemben a régészet csak jól-rosszul megfigyelt jelenségekre, részjelenségekre, adatokra, tárgyakra támaszkodik, s ezeknek a nem fogalmi rendszerben lévő adatoknak fogalmi rendszerbe való beépítése önmagában is sok buktatóval járó kísérletnek tekinthető. Csak ezt követően kerülhet sor magára a történeti rekonstrukcióra. A népvándorláskor hazai kutatása az írott források csekély száma miatt elsősorban régészeti módszerekkel megoldandó feladat, viszont olyan feladat, ahol a két forráscsoport adatainak állandó egybevetése nélkül egy lépést sem lehet megtenni. - Egy-egy adott területegységre nézve az általános ismereteken túl, a válaszok pontossága - a szerző felkészültségétől függetlenül - elsősorban attól függ, hogy a vizsgált területen az elmúlt száz esztendőben a régészeti kutatás mennyi és milyen megfigyelések bir-
