Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

ben 4 későrómai sír anyaga került ajándékozás útján a községből a pécsi múzeumba. Fékeden, a község DK-i dombos határában, az ún. Freithal dűlőben 3 db IV. századi későrómai sír került elő. Ezek közül az egyik sírban gazdag mellékletekkel ellátott nő feküdt. A sír korát a benne talált 3 db, Constans császár idejéből származó érem határozza meg a IV. sz. közepére. 1963ban Burger A. hitelesítő ásatásokat végzett a fenti területen, és sikerült a temető kiterjedését is meghatároznia. A víztároló környékén 6 db IV. századi sírt tárt fel. Az országúttól D-re, az ún Girglthalban sikerült a római település helyét is azonosítania. Itt római épületek kerültek napvilágra. Az utóbbi három lelőhelyen kisebb-nagyobb római kori települések feküdtek, vagy elszigetelt villagazdaságok, amelyeket helyi bekötőutak kapcsoltak össze a fentebb tárgyalt Sopianae-Aquincumi főútvonallal. Dombay J. térképén ÉNy felé a Mecseken keresztül vezeti ki Sopianaeból a másik két fontos, diagonális útvonalat, amelyek Sopianae-t Arrabonával (Győr), illetve Brigetióval (Szőny) kötötték össze. Szerinte ezek jóval a városon kívül váltak ketté. Ettől eltérő vonalvezetést mutatnak az utak a TIR legújabb térképén. A É felé vezető útvonalak nem a mai Pécs, hanem kb. Bogád területén ágaznak el a Mursa-sopianae-i útvonalból, és így vezetnek Magyarszék-Dombóvár irányába. Itt kétfelé vált az útvonal és az egyik ága Triccianát (Ságvár), a másik Gorsiumot (Tác) érintette. Ez utóbbi a Kapós völgyében (Vallis Cariniana) haladt É felé. Feltevésünk szerint az É felé vezető két útvonal - a rendelkezézünkre álló csekély települési nyomok szerint - nem a TIR útvonalát követte, hanem Sopianae-t K felé hagyta el, esetleg egy rövid útszakaszon azonos volt a Sopianae-aquincumi útvonallal, és ebből Mecsekszabolcs irányában É felé ágazott el, nagyjából követve a mai Komló felé vezető országút vonalát. Az északi szakaszát a TIR térképén feltüntetett útvonalnak megfelelően fogjuk felvázolni. Állomásai: Mecsekszabolcs (ma Pécs közigazgatási területén) községben római tetőcserép, tégla, edénytöredékek, sötétszürke kétfülű római edény és későrómai fibula került elő, amelyek feltehetően római kori településről szárnaznak. Graf a római utat Mánia, ill. Magyarszék irányában keresi É felé. Magyarszékről a legio II. adiutrix egyik kiszolgált katonájának, veteránusának sírköve ismeretes, továbbá útépítésnél római épületnyomokat találtak. Graf és a TIR térképének feltételezése szerint az útvonal tovább vezetett É felé, ahol Oroszlón 1962-ben vízvezetékcső fektetésnél D-É-i irányú csontváz bukkant elő, amely mellett római kori kis bögre feküdt. Amennyiben nem magános sírról van szó, feltehetően kisebb település temetője fekszik a község határában. Sásdon, a község belterületén későrómai téglasír került elő, IV. századi üvegedénnyel és karpereccel. Sásdtól É-ra Meződön, a Ráné dűlőben 1941-ben későrómai téglasír bukkant elő. A sírban bronz- és csontkarpereceket találtak.