Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

A TIR térképe szerint az út a megye északi határa körül ágazott kétfelé, és egyik ága Dombóvár érintésével a Vallis Carinianán keresztül vezetett Gorsiumba, a másik ága É felé tartva Tricciana érintésével jutott el Arrabonába. Ezzel a feltevéssel szemben a Baranya megyei települések alapján kirajzolódik egy másik útvonal. Ez az út Sásdnál ágazik el ÉNy felé. Első állomása a közeli völgyben fekvő Hörnyék (mely közigazgatásilag ma Sásdhoz tartozik,) ahol római téglasír ismeretes, amely Valens éremmel datálható. Az országút mentén - egy 1914-es adat szerint - a kenderföldeken is találtak peremes római téglákat, ami esetleg település jelenlétére mutat. Utunk következő állomása Baranyajenő. Innen 1891-ben sírleletet küldtek a MNM-ba, amelyben római karperecek és 7 db érem feküdt (Hadrianus, I. Constantinus, II. Constantius). Állítólag ezek a leletek hamvasztásos sírból származnak. ÉNy felé haladva az út következő állomása Gödrekeresztúr határában lehetett, ahol 1965-66-ban Szénáspusztán Burger A. 11 későrómai sírt tárt fel. A sírok a IV. század tipikus mellékleteit tartalmazták: bronz- és csontkarpereceket, gyűrűket, fibulákat, késeket, üvegeket, vasnyársakat. Az egyik női sír vas sarokpántokkal ellátott, záras ládikát és egy terrakottából készült, belül üreges, edényalakú votív-tárgyat tartalmazott, amelyet Juno Lucinának ajánlottak fel. A terrakotta szobrocska fonott széken ülő, szoptató nőt ábrázol. Ilyen szobrokat, agyagedényeket sikeres szülés esetén ajánlottak fel az istennőnek. A női sírba helyezett terrakotta szobrocska, az ugyancsak női sírleletre jellemző vasveretes ládikával, a pannóniai későrómai temetők egyik legjelentősebb sírlelete. A temetőből összesen 110 db érem ismeretes, amelyek közül a legkorábbi Constans császár 341-346 között, a legkésőbbi Gratianus császár 375-ben vert kisbronza, ami azt bizonyítja, hogy temetőnk a IV. sz. végéig használatban volt. A temető közelében, kb. 300 m-re az ún. Göllény-szögben Burger A. épület nyomait figyelte meg; feltehetően a temetőhöz tartozó település. Érdekesnek kell tartanunk azt a múlt századból származó adatot, amelyet Posta B. említ, s amely szerint Gödrekesztúrból III. Valentinianus császár érme került elő; ugyanitt falmaradványokról is említés történik. Amennyiben ennek az adatnak hitelt adhatunk, ez a római település az V. sz.-ban is fennmaradt. A római kori útvonal feltehetően a mai országút mentén É felé haladva hagyta el Baranya megye területét. Feltevésünk szerint Kaposvártól É felé érte el a Balaton ÉK-i csücskénél levő Triccianát (Ságvár), és innen haladt Arrabona (Győr) irányába. Át kell tekintenünk azokat a településeket is, amelyek a megye ÉNy-i részében fekszenek, s amelyeket nem tudtunk az átfutó útvonalakra felfűzni. Komló-Mecsekjánosi. A Komlótól ÉNy-ra fekvő egykori Mecsekjánosi község határában, az ún. Közüzemi völgyben 1958-59-ben Burger A. leletmentő ásatása során nagyméretű római kori villa maradványait tárta fel. A téglából és kőből, vegyes falazással készült, igen jóminőségű falak, az épület nagysága (50x30 m), É felé hatalmas apszissal záródó helyisége, téglából kirakott padozata, egy darab kőlapból kifaragott hatalmas küszöbkövei épületünket a nagyobb római villák sorába iktatják. Feltehető, hogy nagykiter-