Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)
BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban
egyik artériáját képező út mellett fekvő település, az italicus vagy nyugatpannóniai lakosság egyik fontos helye lehetett. Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy a kisugárzó romanizáció Itáliából származó áruk formájában csapódott le a helyi lakosság körében. Hosszúhetényből a múlt században 1 db ,,barbár" (valószínűleg kelta) ezüstérem került a MNM-ba. 1937-ben a Somberek dűlőben Dombay római villára bukkant. A villa hossza 67, szélessége 32 m volt. A homlokzat két sarkán egy-egy hatszögletű torony állott, amelyekhez elől félig nyitott, oszlopos tornác csatlakozott. Az épület közepén téglalap alakú nyitott udvar terült el, és a körülfutó folyosóról nyíltak a lakószobák. Az épület hátul apszissal záródó nagy helyiséggel végződött. A padlók terazzóból készültek, a falakon falfestés nyomai tárultak fel. A villa korát a III-IV. sz-ra tehetjük. A villától K-re, a Ráctető dűlőben véletlen folytán 1 téglasír került elő, amely elpusztult, majd Dombay ásatásai során ugyanezen a helyen újabb 4 téglasírt tárt fel. A sírok közül egy boltozott volt. Pécsváradon, a Király gátnál, építkezés közben 4 m hosszúságú É-D-i irányú kőfal bukkant elő, amelyről feltételezhető, hogy a római korból származó épület maradványa. Pécsváradról még római kori bronz, maszkos edényfület ismerünk, továbbá Dombay Constantius Chlorus, I. Valentinianus és Valens császárok pénzeit említi. Pécsváradon is tehát kisebb településsel kell számolnunk. Az út következő állomásáról, Zengővárkonyból két római kori temető ismeretes. 1933-ban a Szilvás réten Dombay J. 3 későrómai sírt tárt fel. A sírokból a tipikus későrómai mellékleteken túl, egy II. Constantius és egy Jovianus érem származik. 1934-ben a Siptér dűlőben ugyancsak Dombay 17 későrómai jellegű sírt ásott ki, amelyekből későrómai férfi és női ruhafelszerelési tárgyak (karperecek, fibulák, gyöngyök), továbbá kések, lándzsahegyek, csatok stb. ismeretesek. A sírokban talált érmek a IV. sz.-ban uralkodó császárok vereteiből kerülnek ki. Mint érdekességet említjük meg az egyik sírból előkerült vésettdíszű pecsétgyűrűt, amelynek fe : én két halat ábrázoltak. A két temető azt bizonyítja, hogy Zengővárkonyban nagyobb kiterjedésű római kori település állott, amelyet azonban mindezideig nem sikerült a helyszínen megtalálni. Mecseknádasdon szórványleletként római IV. századi érmek, a tőle É-ra fekvő Hidason ugyancsak későrómai érmek kerültek elő, amelyeket a községi tanács szolgáltatott be a pécsi múzeumnak (4 db I. Valentinianus érem). Ezek a szerény leletek bizonyára az ÉK felé vezető SopianaeAquincumi útvonal mentén fekvő kisebb településekből, temetőkből származnak. Ettől az úttól D-re három kisebb településre kell a figyelmet ráirányítani. Nagypall határában Dombay római településnyomokat említ, valamint római szarkofág előkerüléséről tudunk. Lovászhetényből szórványleletként római kori hagymafejes bronzfibula és Antoninus Pius (?) császár rendkívül kopott nagybronza ismeretes. 197218 „Baranya az őskortól" 273
