Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

töredékekre bukkantak. Tudunk a 40-es években előkerült téglasírról is, amelynek üvegedényei a pécsi múzeumba kerültek. Philippus Arabs középbronz és Constans császár érme ugyancsak a községből származik. Az előkerült leletek alapján feltehetően római villagazdaság maradványaival számolhatunk. A Sopianae-lugiói út déli oldalán Berkesd és Szellő község római kori leleteivel folytatjuk a települések felsorolását. Berkesden az 1940-es években jelentős épületmaradványok, mozaikpadló, edénytöredékek, üvegkarperec és bronzveret került elő; feltehetően egy római villa maradványaival számolhatunk e területen. Dombay J. római településnyomról tesz említést Szellő község határában. I. Valentinianus kisbronza IV. századi településről tanúskodik. A Sopianae-lugiói K-Ny-i irányú utat a Birjánból kiinduló ugyancsak K-Ny-i irányú úttal - az alábbi településekből következtetve - helyi jelentőségű út köthette össze az itt folyó patak völgye mentén. Ez az útvonal - feltevésünk szerint - Kékesdről indult ki és Marázán, Erdősmárokon és Kisnyárádon keresztül Lánycsóknál csatlakozott be az előbb említett K-Ny-i útvonalba. Állomásai: Maráza, ahol a község határában feltehetően római temető terült el, s ahol edények, üvegtárgyak és római pénzek kerülnek elő nagy számban. A pécsi múzeum négyalakos, domborműves sírkőtöredéket őriz, amely feltehetően a község határában elterülő római temetőből származik. Erdősmárokon, a község belterületén római téglák ismeretesek, továbbá vaslándzsa-csúcs, III. és IV. századi érem (II. Constantius) került a mohácsi múzeumba. Kisnyárádról a határban talált római üveget őriz a mohácsi múzeum. A Sopianae-ból kiinduló és Pannóniát átszelő ún. diagonális útvonalak közül egyik legfontosabb volt az, amely Sopianae-t a tartomány fővárosával, Aquincummal kötötte össze. Ennek nyomvonalát Dombay térképen is ábrázolja, az ismert római települések alapján. Állomásai a mai Baranya megye területén a következők: a Vasas határában fekvő római település, a hosszúhetényi villa, a pécsváradi településnyomok, Zengővárkony temetői és természetesen telepei, ezenkívül Mecseknádasd és Hidas. A római út iránya azt jelzi, hogy ez kb. megfelelt a mai országútnak, és így tartott Alisca (Szekszárd) felé. A uasasi vasútállomásnál, a Murom nevű legelőrész nyugati domboldalán épületmaradványok találhatók, amelyekből Dombay kisebb őrállomás meglétére következtet. A mai országút túlsó oldalán, ezzel a dombbal szemben a homokbánya területén, 1957-ben Fülep F. 3 hamvasztásos sírt tárt fel, továbbá szórványleletek származnak bizonyára ugyancsak a hamvasztásos temetőből. A hamvasztásos sírokban itáliai, capuai mester által készített bronzserpenyő, Po-vidéki terra sigillata tálacska ,üveg illatszertartó edénykék, gemmával díszített ezüstgyűrű, barbotindíszes csésze feküdt, Vespasianus és Domitianus érmek társaságában. A hamvasztásos temetőből származó kerámia La Tène hagyományokat mutat. A temetőt az I. sz. végére - a II. század elejére tesszük, és Sopianae közelében, a provincia