Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

sok látták el ivóvízzel. Korábban tartotta magát az a felfogás, hogy a Tettye fennsíkján, a Tettye vizére római ipartelep telepedett rá. Azonban az ásatások itt épületek maradványait nem hozták napvilágra, bár a Tettyén állandóan kerülnek elő római érmek. Több adat szól azonban amellett, hogy a Tettye forrás vizét a rómaiak bevezették a városba, és ez a bővizű forrás is jelentős szerepet játszott a város vízellátásában. 1958-ban a székesegyház nyugati homlokzata előtt lefolytatott ásatások (Fülep F.) hatalmas vízvezeték maradványait hozták felszínre, amelyet már korábban is megtaláltak a székesegyház nyugati fala mellett. Régóta ismeretes az, hogy a székesegyház alatt K-Ny-i irányban boltozott csatorna fut keresztül, és a székesegyház ÉK-i és ÉNy-i tornyai ennek a falára vannak ráépítve. Korábban azt gondolták, hogy ez a csatorna azt a célt szolgálta, hogy a székesegyház mögötti domboldalból állandóan szivárgó talajvizet ennek a segítségével elvezessék az épület alól, vagyis ezáltal a székesegyházat vízmentesítsék. Mivel azonban a székesegyház előbb említett tornyait ráépítették ennek a vízvezetéknek a falaira és a székesegyháztól K-re és Ny-ra ennek a vízvezetéknek a folytatása is megtalálható, nyilvánvaló, hogy ezt a vízvezetéket a székesegyház építkezése alkalmával már itt találták, ÉK felől futott és DNy felé távozott el, vagyis ebből következtetve a vízvezeték korábbi, mint a székesegyház falai, tehát csakis a római korban keletkezhetett. A vízvezeték ÉK felől a Tettye forrás, illetve a Petrezselyem forrás felől érkezett, a székesegyház nyugati oldalán DNy-ra, a püspöki palota alatt D felé fordult és az említett források vizét szállíthatta a római kori városba. Ennek a vízvezetéknek a falai faragott, hatalmas kövekből épültek, alja ugyanilyen kövekkel volt kirakva, és tetejét is lapos, faragott kőhasábok borították. A székesegyház alatt átfutó szakaszát a székesegyház építése alkalmával átépítették, itt embermagasságnyi, végig lehet benne sétálni a székesegyház alatt, tetejét pedig téglaboltozat borítja. Sopianae városa vízvezetékkel ellátott „modern" római város volt. Az ásatások során több helyen átvágtuk a város csatornarendszerét, így tudjuk, hogy a szennyvizek elvezetését gondosan kiépített szennyvízcsatorna hálózat biztosította. Ezek után térjünk rá a város épületeinek tárgyalására. Minden római városnak a középpontja, a gazdasági és társadalmi élet centruma a város fóruma. Sopianae-ban a város épületei nagyobb összefüggésükben a mai postapalota környékén kerültek elő. Amikor 1903-1904-ben a postát építették, hatalmas római épületekre bukkantak. Ez É-D-i irányban kb. 50 m hosszú volt, és 18 m széles, 6x4, ill. 4x4 m méretű szobákból állott. 1927-ben a város csatornázása alkalmával a mai Jókai u.-Citrom u. és a Jókai u.Eötvös u. sarkánál ezzel összefüggő, újabb épületrészek bukkantak elő, bizonyára ennek a nagy épületnek, palotának a keleti homlokzata. Azt is mindjárt megjegyezzük, hogy a Citrom u. és a Jókai u. találkozásában 1974ben ezeknek a nagy épületeknek a keleti folytatásához is nyertünk adatokat. 1903-1904-ben azonban ezeket a hatalmas épületeket elpusztították, és csak Cséfay Flórián városi mérnök rajzai alapján ismerjük alaprajzukat. Közel 60 esztendő múltán, 1961-től 1965-ig a posta épületétől nyugatra folytattunk ásatásokat, abból a feltevésből kiindulva, hogy a század elején