Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

rétes. Dombay J. erről a lelőhelyről római téglatöredékeket és mészhabarcsot gyűjtött össze, ami ugyancsak épületek közelségére mutat. Pécsudvardtól É-ra Kozármisleny területén nagyobb római településsel számolhatunk. Pusztai R. a Téglaégetőtől Ny-ra levő lankás domboldalon, a völgy hosszában római leletekről, boltozatos római téglasírról tesz említést. A község belterületéről, a Hunyadi J. u. 44. sz. alól 1 db Diva Faustina középbronz került a pécsi múzeumba. A községben a legjelentősebb lelet az az 1969-1970-ben megtalált (Kiss A.) római kori kocsisír, ahol két felszerszámozott ló csontvázát és a velük eltemetett halotti díszkocsit találták meg. A kocsitemetkezés során eltemetett személyt megtalálni nem sikerült. A kocsitemetkezés korát a II—III. sz.-ra tehet'ük, és feltehetően a helyi vezetőréteg egyik vagyonos tagjának temetkezése volt. A Mursa-Sopianae-i útvonal további útirányának meghatározásához két lehetőség között választhatunk. A TIR szerint a hadiút Sopianae-tól K-re Bogádig futott É felé, és Bogád érintésével érte el Sopianae városát. Az üszögpusztai római villa, ill. település felveti a másik alternatívát is, hogy ez az útvonal nagyjából a mai mohácsi országút vonalát követve, az Üszög határában megtalált római település érintésével futott be Sopianae-ba. Kövessük most a TIR útvonalát, amely szerint a transkontinentális útvonal következő állomása Bogád volt. Itt a század elején 8 db ezüstcsatot és I. Constantinus kisbronz érmét találtak. A község Ny-i végén 1959-60-ban Burger A. 21 sírós későrómai temetőt tárt fel. Korábban már Dombay J. gyűjtött a helyszínen olyan sírleleteket, amelyek hamvasztásos sírból valók, és amelyekről meg lehetett állapítani, hogy a II. sz.-ból származnak. A későrómai temető sírjai a III. sz. végével, IV. század elejével kezdődnek és bennük a legkésőbbi érem Iulianus vereté. A hamvasztásos sír korai leletanyaga alátámasztja azt a feltevésünket, hogy a fontos útvonal mentén már a II. sz.-ban római telep alakult ki. Ezt a telepnyomot Burger A. a mai község K-i részén, a Romonya felé vezető út mentén azonosítani is tudta (Tószél). A TIR szerint a római hadiút Bogádnál Ny-ra fordulva érte el Sopianae városát. Amennyiben elfogadjuk, hogy a Mursa-Sopianae-Savaria útvonal - a TIR térképére támaszkodva - kb. a mai Bogád község környékén fordult Ny felé, ebben az esetben a városon keresztül haladó szakasza K-Ny irányában metszette Sopianae városát. Ebből következik, hogy a város belső utcahálózata is erre a K-Ny-i irányú hossztengelyre lehetett felfűzve és a hosszanti irányú utcák K-Ny-i irányúak voltak. Ezt egyébként megszabta a város földrajzi adottsága is, amennyiben a várost É-ról a Mecsek hegység határolta, így a város a Mecsek déli lábánál terült el, K-Ny-i irányú hossznégyszög alakjában. Önként kínálkozik az a feltevés, hogy amennyiben a főútvonal K-Ny-i irányban szelte át a várost, ezt a Rákóczi út alatt megtalált lekövezett úttesttel azonosítsuk. A Rákóczi út hosszában ugyanis a Zsolnay szobortól egészen a Felsőmalom utcáig az út burkolata alatt kb. 200 cm mélységben, lekövezett úttest bukkant elő. Azonban Dombay J. és Fülep F. kutatá-