Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

Feltételezésünk szerint a sopianae-i hadiút ÉNy felé haladva Belvárdgyulát érintette. A község határából rendkívül korai érem, Agrippina kopott bronz­érme került elő. Az út innen Bkján irányába fordult, ahol Dombay J. az ún. „Tanítói földek" területén a községtől D-re, későrómai téglasírt tárt fel. A kérdéses területtől É-ra Burger A. hitelesítő ásatást folytatott, amely azonban újabb római kori sírokat nem eredményezett, ellenben sikerült az ún. ,,Sus­nyári földek" határrészben római kori település nyomait rögzítenie. (Meg­jegyezzük még, hogy közelebbi lelőhely megjelölése nélkül innen Iustinianus császár aranyérme ismeretes). A következő állomásnak Magyarsarlóst tekinthetjük, ahol római kori tégla­sír bukkant elő az ún. ,,Régi temetőben". A község területéről még egy tég­lasír ismeretes, ahol állítólag feliratos márványlap volt az eltemetett kopo­nyája alatt. A községtől K-re húzódó domboldalon nagy kiterjedésű római telepre utaló nyomok: római cserepek, épülettörmelékek fekszenek a föld felszínén. A fenti leletekből következtetve a község határában nagyobb római település feltételezhető. Az úttól K-re, Eilend határában, az ún. „Hirdi hát"-on ugyancsak római épületmaradványok ismeretesek, amelyektől ÉNy-i irányban téglasírok is előfordultak, tehát itt is római település vagy villagazdaság lehetett. A Sopianae felé futó út újabb állomása Nagykozár, ahonnan római tégla­sírok ismeretesek. Az úttól Ny-ra, a Kozármislenyhez tartozó Üszög-pusztán, az üszögi halas­tavat tápláló forrásnál római telepnyomok rajzolódtak ki, ahol Pusztai R. megfigyelése szerint nagyobb római villa fekszik. Az út Ny-i oldalán elszórt települések, magánosan álló villagazdaságok, temetők nyomai találhatók. Kisherenden szántás alkalmával római sírok bukkantak elő. Az ezt követő kutatások során ép téglasír rajzolódott ki, a sírban mellékletek nem voltak. Korát így nem ismerjük. Kisherendtől ÉNy-ra, Egerágon, a községtől D-re húzódó dombháton római épület nyomai bukkantak elő. A község határában építkezéskor 2 téglasír is előkerült, az egyikben Fausta császárnő érmét találták. Ettől É-ra, Személyen 1950-51-ben római éremkincslelet került elő (129 db), amelyhez 1973-ban 6 nagybronzot sikerült még megszerezni. A kincs­lelet Vespasianus vereteivel kezdődik és utolsó darabját Antonius Pius ide­jében, i. sz. 158-ban verték. Ez a korai kincslelet világos bizonyítéka annak, hogy Sopianae környékén már a II. sz. közepére fontos telepek alakultak ki. Személyből még sírkő töredéke ismeretes, amely 1963-ban került napfényre. A sírkő két sarkát oroszlánok díszítették. Településnyomokat egyelőre nem ismerünk, mindenesetre - az éremkincsből következtetve - a koracsászár­korban kialakult településről, villagazdaságról lehet szó, amely feltehetően bekötőúttal volt összekapcsolva a Mursa-Sopianae-i főútvonal Birján-Ma­gyarsarlós közé eső szakaszával. Ettől Ny-ra Pécsudvard területén, a Körtés-dülőben, a vasútvonaltól Ny-ra ugyancsak előbukkant egy római település, ahonnan római éremlelet isme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom