Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

tett felvonulási utakat biztosítottak. Alább látni fogjuk, hogy a római pénzforgalom, nyilván az itt megforduló kereskedők révén, már a hódítás előtt elérte területünket, és bátran elmondhatjuk azt is, hogy a katonaság szálláscsinálói Pannoniában is a kereskedők voltak. Milyen népességet talált itt a hódító római hatalom? A mai Baranya megye területe az ókori források szerint két törzs szállásterületéhez tartozott. A Mecsektől északra, egészen a Sió völgyéig a HERCUNIATES törzs lakott. A törzs nevével feliratos emlékeken nem találkozunk. Tolna megyéből (Felsőleperd) ismeretes egy kelta eredetű bennszülött név, amelynek tulajdonosa feltehetően a HERCUNIATES törzshöz tartozott. A Mecsek északi oldaláról olyan feliratos emléket, amelyet a HERCUNIATES törzszsel lehetne összekapcsolni, nem ismerünk. A Mecsek és a Villányi hegyek déli oldalán, a Duna-Dráva szögletében, ill. a Dráva-Száva közén egészen a Vuka folyóig terült el a pannon eredetű ANDIZETES törzs szállásterülete. E törzs területének egy részét a Hadrianus idején colonia rangra emelt Mursa (Eszék) városához csatolták. A római hódítás után Pannoniában két tartomány alakult ki, a mai Dunántúl keleti részében PANNÓNIA INFERIOR, nyugati részében pedig PANNÓNIA SUPERIOR. A két tartományt É-D irányú határvonal osztotta ketté, amelyik északon kb. Pilismaróttói indult ki a Dunától és a Balaton keleti oldalán dél felé vonulva húzódott D felé, néhány km-re Pécstől Ny-ra kerülte el a várost és — kettészelve a mai Baranya megyét - szinte derékszögben futott be a megye középvonalában a Drávához. A pannóniai tartományok még egy átszervezésen estek keresztül: Diocletianus császár idejében, kb. 296 táján, az addig két részre osztott tartományt négy résztartományra bontották. Pannónia Inferior északi részét egészen a Dráváig (kivéve az ún. Baranyaiháromszög területét) VALERIÁ-nak, déli részét PANNÓNIA SECUNDÁ-nak nevezték el; Pannónia Superior északi része PANNÓNIA PRIMA, déli része S AVI A tartomány lett. Baranya megye területe tulajdonképpen három tartomány között oszlott meg. Keleti, nagyobb fele Valériához, nyugati része Pannónia Prímához, az ún. Baranyai-háromszög pedig Pannónia Secundához tartozott. Meg kell még jegyeznünk azt, hogy a mai Pécs területén elterülő egykori SOPIANAE városa ez utóbbi felosztást követően Valeria tartomány polgári közigazgatási székhelye lett. A római hódítás után a közigazgatási és határvédelmi rendszer, amely utóbbi a Duna jobb partján húzódott, fokozatosan épült ki az I. században és a II. század elején. Ezzel párhuzamosan folyt annak a nagyszabású római úthálózatnak a kiépítése, amelynek egész rendszere, állomásai több ókori forrásban is reánk maradtak. Pannónia úthálózatát, közelebbről a mai Baranya megye területére eső római utak rendszerét a hazai és nemzetközi régészeti és ókortörténeti irodalom sokszor megtárgyalta. Legutóbb 1968ban jelent meg egy olyan térkép (Tabula Imperii Romani, a továbbiakban rövidítve TIR) a római birodalomról, amely Baranya megye keleti, nagyobb felét is magában foglalja. Ez a térkép ábrázolja a mai Baranya megyén átfutó meghatározott, valamint feltételezett római útvonalakat is. Mindjárt előre bocsátjuk azt is, hogy az általunk közölt térkép - saját kutatásaink