Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE A RÓMAI KORBAN Fülep Ferenc—Sz. Burger Alice - Baranya megye a római korban

Pannónia térképe az I—IV. században 1. Aquincum (Óbuda) — 2. Arrabona (Győr) — 3. Brigetio (Ószőny) — 4. Carnuntum (Altenburg) — 5. Celeia — 6. Emona (Ljubljana) — 7. Intercisa (Dunaújváros) — 8. Lugio (Dunaszekcso) — 9. Mursa (Eszék) — 10. Mursella (Kisárpás) — 11. Poetovio (Ptuj) — 12. Savaria (Szombathely) — 13. Scarbantia (Sopron) — 14. Sopianae (Pécs) — 15. Siscia (Susak) — 16. Sirmium (Mitrovica) — 17. Tricciana (Ságvár) — 18. Valcum (Keszthely) — 19. Vindobona (Bécs) — 20. Kömye alapján felvázolva - lényegesen több feltételezhető útvonalat rajzol ki a megye területén. A mai Baranya megyét átszelő legfontosabb útvonal az a transkontinentális hadiút volt, amely a Száva É-i partján fekvő Sirmium (ma Mitrovica) városából indult ki. (Tulajdonképpen Sirmiumba a Balkán-félszigeten keresztül Constantinapolisból [Istambul] érkezett ez az útvonal, tehát a keleti tartományokat kötötte össze a nyugatiakkal.) Az út Mursánál (Eszék) keresztezte a Drávát és Sopianae (Pécs) - Savaria (Szombathely) - Scarbantia (Sopron) - Vindobona (Wien) érintésével a birodalom nyugati részének egyik legfontosabb városába, Treviába (Trier) vezetett (Itin. Antonini 232,4240,5). Az útvonallal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy Mócsy A. Pannónia történetét tárgyaló alapvető munkájában foglaltak szerint ez Mursából közvetlenül vezet Antianába (Kő község, Jugoszlávia területén). 15 „Baranya az őskortól" 225