Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő vaskor

cái, jogarai, a vénét vallás kultusztárgyaival a hozzá kapcsolódó hitet termékenység biztosítása - is közvetíthette. A fent vázolt anyagi és szellemi javak cseréje mellett, egy határozottan kereskedelmi kapcsolat is kimutatható - a görög és itáliai készítésű tárgyak importja, amelyek száma már egész jelentősre szaporodott az utóbbi években. (Sticna, Sv. Lucija, Glasinac, Tetovo, Prizren, Janjevo, Atenica, Novi Pazar - csak néhány, egy legutóbbi összeállításból.) Hazai területen Ártándon, tehát az alföldi szkíta területén előkerült, spártai műhelyből származó bronz hydria a bizonyítéka ennek a déli kereskedelemnek. A bronz edény 600-570 közé tehető készítési dátuma megengedi, hogy ehhez a korhoz, a gazdag sírokkal jellemezhető V. századi időszakhoz soroljuk, hiszen készítése, idekerülése, használata és sírba helyezése között időnek kellett eltelnie. Az ártándi sír 4. típusú zabiája, arany rozetta díszei az Atenica-i sírok anyagával egyező és egykorúnak vehető temetkezés. A hydria idekerülési útvonalaként az adriai tengeri utat, majd a szlovéniai vénét közvetítést tételezik fel. Magunk részéről a Balkánon keresztüli útvonal sem elképzelhetetlen. A luxustárgyak igénye csak olyan társadalomban merül fel, ahol gazdag vezető réteg van. Ezek szerint hasonló fejlődési folyamatot térképeztünk fel, mint amilyen az Alpoktól északra játszódott le, csak ott talán kisebb területre koncentrálódva, s gazdagabb körülmények között, határozottabban körvonalazódott a törzsi társadalomból kiváló réteg, a fejedelmi sírok világa. Ha most - visszacsatolási módszerrel - felidézzük az előzőkben elmondott nyelvészeti és a közelmúlt régészeti eredményeire támaszkodó etnikai képet, ezt a baranyai leletek elemzése csak megerősítette. Talán nem tévedünk, ha valóban a pannonokat látjuk a Baranya-Kelet-Szlavónia-Szerémség lakóiban. Anyagi műveltségük szerint illírek, kapcsolataik és szokásaik egy része vénét, ugyanakkor erős steppei szkíta, vagy sigynna (?) hatás több mint egyszerű kereskedelmi árucsere, hiszen temetkezési szokásuk egy részét is átvették - színezi kultúrájukat. Ez a kulturális egység, - ha úgy tetszik pannonok - volt az a népcsoport amely a IV. század utolsó harmadáig, a kelták megjelenéséig ezen a területen lakott. Kelták A Kárpát-medence kelta hódítására vonatkozó írott forrásanyag szerint a vándorlást, az új terület keresését a túlnépesedés okozta. Ambigatus, a biturigok törzsének királya Bellovesust és Sigovesust, unokaöccseit bízta meg, hogy új területen telepítsék le a keltaságot. így indult el a kelta invá-