Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor

Bronzsarlók (Peterdpuszta, raktárlelet) típusú szitula darabjai szintén mér mint töredékek kerültek a földbe. Egyes öntőrögökön vasoxidnyomok figyelhetők meg. Beremend. Ez az 1969-ben edényben talált, és eddig még közöletlen bronz­lelet talán a legérdekesebb valamennyi Baranya megyei között: összetétele egy bronzműves készletére utal. A téglalap-, kis cipó-, rúd- és lepényalakú öntőrögök, ill. lepények felülete is elárulja, hogy különböző minőségűek a bronzok. A lelethez tartoznak hibás öntésű balták, balták töredékei is, ame­lyeket nyilván újból be akartak olvasztani, továbbá kard, balta, sarló és ka­rikák töredékei. Érdekesek a balták tömör félformái, amelyek próbadarabok voltak homokkő minták faragásánál. Az egyiken rajta van a minta is, három darabon nem. Ilyen félformákat több egykorú leletből ismerünk. A beremendi lelet vagy egy öntőműhely maradványa, vagy egy öntőminta faragónak a készlete volt. Mohács a lelőhelye különböző bronzoknak., amelyek közül egy bronz­leletnek néhány darabja 1878-ban a MNM-ba jutott. Ezt 1877-ben Hampel József egy kereskedőnél látta; súlya kb. 15 kg volt. Sok nyers bronz rög, 12 tokos balta, egy tokos kalapács, 20 sarlótöredék, 20 lándzsacsúcs töre­déke tartozott hozzá és még néhány karperec. A tárgyak egy része a ber­lini múzeumba került, a MNM-ba pedig három tokos balta és három sarló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom