Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor

„továbbélő Halomsiros kultúra" elnevezéssel), az Urnamezős kultúra kialakulása, a Váli csoport betelepülése, felosztása kérdéseit F. Petres Éva és Kőszegi Frigyes kezdték el. Az Urnamezős kultúra teljes feldolgozását Patek Erzsébet végezte el. A korszak történeti problémáival, az Aegeikumhoz fűződő kapcsolatokkal Mozsolics Amália foglalkozott. A Dunántúlon a késő bronzkornak ez a szakasza sokkal kevesebb mozgással járt, mint az ország K-i felén. Kialakultak a különböző helyi késő Halomsiros csoportok, amelyek közül régibbnek tartott a Bakony környéki (Jánosháza, Farkasgyepü, Zirc), a Balaton felvidéki (Csobánc, Szigliget, Keszthely). Valamivel későbbi, csoportként nem is körvonalazható, az egyegy lelőhellyel képviselt emlékanyag: Mosonszolnok, Békásmegyer, Magyaralmás, Cserszegtomaj, Lengyel). A Dunántúlról indult ki az a Halomsiros népcsoport, amely a Dél-Alföldön a Csorvai csoportot alakította ki, erre bizonyítékot éppen a Baranya megyei anyag ad. A korszak folyamán, a XI. század derekán és végén nagy számú kincslelet (kurdi lelet-horizont) került a földbe, jelezve a Ny-ról érkező Urnamezős népcsoport behatolását, amely a Dunántúl ÉK-i részén letelepedve, a Váli csoportot hozta létre. Ez az esemény egyben az időszak lezáródását is jelenti. Települési viszonyok A telepek jellege a késő Halomsiros, majd korai Urnamezős időszakban töbféle. Választottak telephelyül vízzel, mocsárral körülvett földhátakat, ilyen a Mohács-Cselepataki telep. A magaslati telepek főként Pécs körül alakultak ki: Pécsvárad-Aranyhegy, Pécs-Makárhegy, Pécs-Jakabhegy a legnagyobbak. A harmadik települési típus a nagyobb folyók melletti terraszokon levő telepek, ez inkább az Észak-Dunántúlon gyakori. A házakról és a telepekhez tartozó egyéb gazdasági épületekről csak összefogóan lehet képet adni. Ennek oka egyrészt, hogy modern feltárás - Pécs-Jakabhegy kivételével - egyelőre nincs. Másrészt történeti oka van, mert legtöbb Baranya megyei telep két korszakon keresztül (korai és késő Halomsiros kultúra: Siklós: késő Halomsiros, régibb Urnamezős kultúra: Majs, Mohács-Cselepatak) sőt olykor három korszakban is, (korai-, késő Halomsiros, régibb Urnamezős kultúra: Pécsvárad-Arany hegy) folyamatosan lakott volt. Ilyen esetekben a házak korszakonkénti külön választása, régibb vagy kisebb ásatások esetén, nem volt megoldható. A legtöbb adatot Pécsvárad-Aranyhegy adta, amely régóta ismert és közölt lelőhely, ahol Dombay János több éven át tárta fel egy nagyobb telep összefüggő részét. (Mind a feltáró, mind későbbi feldolgozások az Urnamezős kultúrába tartozó, a HA időszakban lakott telepként határozták meg. Ez nagy vonalakban így is van, azonban az elmúlt években végzett nagy ásatások és a késő-