Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor

A közös gazdasági érdek a különböző helyi népcsoportokat egy újabb, nagy egységes kultúrkörré, az ún. Urnamezős kultúra területévé fűzte össze, amely legnagyobb kiterjedése idején Dél-Németországtól a Tisza vonaláig, Lengyelországtól az Észak-Balkánig, illetve Itáliáig terjedt. A Kárpát-medencében a XII. században, a közép-európai Urnamezős kultúr-kör kialakulása idején még a késő Halomsiros népcsoportok éltek, és újabb mozgások, átcsoportosulások változtatták a helyi erőviszonyokat, a terület képét. A XII. század elején a Dunántúl felől a Duna-Tisza közére és Szeged környékére késő Halomsiros, ma;d a későbbiekben az Urnamezős kultúra jegyeit is magán viselő népcsoport települt, a Csoruai csoport. A területüktől K-re, D-re élő népcsoportok (Pécska-késő Ver sec, késő Dubovác. Babadag és más kultúrák) bronz- és kerámiaművessége sok mindent átvett tőlük és viszont, az ő anyagi kultúrájuk nyomai is felfedezhetők a Csorvai csoport emlékanyagában. A Felső-Tisza vidékén a Pilinyi kultúra terjeszkedett, az Észak-Alföldön elfoglalta a Halomsiros lakosság területét és az újonnan letelepedett Csorvai csoport szomszédja lett. Terjeszkedett a Berkesz-Demecser csoport népe is, D-felé elfoglalta a Hajdúbagosi csoport szállásterületét. Ezzel az átrendeződéssel a Kárpát-medence K-i felében a Tiszától egészen a Dnyeszterig érő, az Urnamezős kultúra egységéhez hasonló súlyú, de más jellegű kultúr-kör kialakulása kezdődött el. Ez az átalakulási folyamat a XII. század végére vált teljessé, amikor a Kárpát-medence K-i felében egy D-ről É-ra és K-re irányuló terjeszkedés, a Pécska-késő Versec kultúra expanziója zajlott le. A Tisza vidék és Erdély lakói ekkor rejtették el az addig gazdagon virágzó ópályi típusú bronzművesség által készített fegyvereket, ékszereket. A Felső-Tisza vidéken és a Körösök vidékén ezzel kialakult a Gávai kultúra, míg Erdélyben a Reci-Medias csoport élt. Míg az ország É-i részén a század elején a Pilinyi kultúra népe foglalta el a Halomsiros kultúra népének területét, most a Dunántúli Halomsiros kultúra népe hatolt be az É-Alföldre, és Kyjaticei kultúra néven helyi színezetű, de az urnamezős érdekközösséghez tartozó csoport alakult ki. Az erőviszonyok átrendeződésével a hatalmi egyensúly is kialakult: a Kárpát-medence területén, a Tisza vonalán érintkezett a XI. századtól kezdve a késő bronzkor két nagy kulturális egysége, a Ny-i eredetű Urnamezős kultúra és a jelentős hagyományú bronziparral rendelkező kelet-európai népcsoportok összesége. A Dunántúl a késő Halomsiros - régibb Urnamezős időszakban A Dunántúl viszonylatában, ezzel a korszakkal sokkal többet foglalkozott a magyar kutatás, mint a közvetlen megelőző, korai Halomsiros időszakkal. A R BD periódusban élő csoportok különválasztását (ekkor még