Bándi Gábor (szerk.): Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1979)

BARANYA MEGYE AZ ŐSKORBAN Bándi Gábor—F. Petres Éva—Maráz Borbála - Késő bronzkor

az élet: a korai, késői Halomsiros korszakban és az ezt követő régibb urnamezős időszakban, tehát a XIII. századtól legalább a XI. századig folyamatosan lakták. Bár a siklósi telep sincs teljes egészében feltárva, az eddigiek alapján úgy látszik, hogy semmi erőszakos foglalás vagy ellenállás nyomát nem őrizte meg. Hogy ez a korszak váltás, a középső és késő bronzkor között - bár népek mozgásával járt - mégsem volt kifejezetten háborús időszak ezen a területen, azt a telepek folyamatos lakottsága mellett, még a földberejtett kincsleletek hiánya is - az egy kórósi kivételével - megerősíti. Ez eltérő jelenség a Dunántúl más vidékén tapasztaltaktól, még a közvetlenül szomszédos Tolna, Somogy vagy az északabbra eső ÉszakkeletDunántúl területétől is. Itt ugyanis mindkét esetben, a Magyarádi kultúra, majd a nagyobb méretű Halomsiros vándorlást megelőzően is, nagyobbszámú értéktárgy, „kincs" került elrejtésre. A tolnanémedi-lengyeltóti típusú kincsek vagy az átmeneti korszaknak nevet is adó koszideri jellegű bronztárgyak a két fenti, egymást követő néphullám érkezését és az ezzel járó nyugtalanságot jelzik a kutatók számára. Ezeken a területeken tehát a változás nem volt olyan békés kimenetelű mint a Dél-Dunántúlon. Késő Halomsiros kultúra - Urnamezős kultúra régibb szakasza (R BD) (R HA) A Halomsiros kultúra területén a viszonylagos nyugodt időszak után, Közép-Európában ismét nagy átalakulás kezdődött. A gazdasági, társadalmi átalakulást, a technikai forradalom, a fejlett bronztechnika idézte elő. Az Európa-szerte megindult változások - Észak-Morvaországban az ún. Lausitzi nép előretörése, a kelet-alpi területen és Dél-Németországban kialakuló új termékeket gyártó bronzipar (Baierdorf-Velatice; illetve Rigsee típusok) - mindez egy új gazdasági, társadalmi egységgé alakították KözépEurópa népeit, amelynek alapja a fejlettebb bronzipar és nagy területre kiterjedő kereskedelem volt. A bronz anyagának megfelelően egyre jobban kialakított eszköztípusok, mint a tokos balták, sarlók változatai, sokkal intenzívebb földművelést tettek lehetővé. A fegyverek, ékszerek - a harcmodor változásai és a divat új formáin kívül - a társadalom szerkezetére vonatkozóan is adhatnak adatokat. Az elrejtett kincsek - eszközök, ékszerek, beolvasztásra szánt tárgyak halmaza - az elsődleges régészeti szemponton, az időmeghatározáson túl, a műhelyek-nyersanyag-kereskedelem témában is sok mindenre választ adnak. A kép, amely ezek alapján elénk rajzolódik, egy egyre inkább felbomló nemzetségi társadalom, ahol a törzs vezetői, a katonák, illetve a kézművesek - főként a fémmel dolgozó iparosok - kapnak egyre inkább hangsúlyos szerepet.